|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Szabad az út nyugat felé
|
------------------------ Köln, 1989. szeptember 11. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - Magyarország éjféltől engedélyezte az NDK menekülők Nyugatra távozását. A budapesti kormány határozata, a hivatalos szöveg szerint: minden Magyarországon tartózkodó keletnémet az általa választott irányban hagyhatja el az országot. Egyetlen feltétel, hogy a menekülőket felvevő állam kinyilvánítsa a befogadásra irányuló szándékot. A Budapesten hozott döntés értelmében a távozni szándékozók magángépkocsijaikon hagyhatják el az országot. A magyar kormány hatályon kívül helyezte azt az 1969-ben, az NDK-val kötött megállapodást, amely szerint a két ország polgárai csak érvényes hazai engedéllyel távozhatnak Nyugatra illetve hagyhatják el a másik ország területét. A budapesti határozat egyben utasítja az összes osztrák-magyar határátkelőhelyet: engedélyezzék az NDK lakosok kiutazását. A kormány közleménye szerint, a Kelet-Berlinnel folytatott tárgyalások egyáltalán nem vezettek eredményre - a helyzet tarthatatlanná vált. Magyarországon több menekülttáborban mintegy 6500 NDK-s várta a nyugati kiutazás lehetővé tételét. A szövetségi kormány a menekülőkkel kapcsolatos döntést humanitárius lépésként értékelte, amely a helsinki zárónyilatkozat szelleméből kiinduló, új gondolkodásmód ékes bizonyítéka. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter leszögezte: Magyarországnak ezt a felelősségteljes és önálló határozatát nem szabad elfelejteni. A bonni miniszter köszönetét fejezte ki, mind a magyar népnek, mind a kormánynak, azért a segítségnyújtásért, amelyet a keletnémetek irányában tanusított. Genscher nézete szerint téves az anyagi előnyök keresésében látni a menekültáradat okát. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szabad az út - 1. folyt.
|
A másik német állam lakosainak magatartásáért elsősorban a kiúttalanságot, a kibontakozás csekély lehetőségeit, és az állami gyámkodást kell felelőssé tenni - hangoztatta a szabaddemokrata politikus. Hans-Johann Vogl szociáldemokrata pártelnök, első állásfoglalásában szintén méltatta Budapest döntését, és köszönetének adott kifejezést. Az NDK élesen elítélte a magyar kormány határozatát. Az ADN hírügynökség közleménye szerint a Magyarországon tartózkodó NDK lakosokat a nemzetközi jogi szerződések megsértésével, ködösített és meglepetésszerű éjszakai akció keretében, illegálisan engedik át az osztrák-magyar határon. Kelet-Berlin szerint ez a lépés közvetlen beavatkozást jelent az NDK belügyeibe. Az emberiesség leple alatt előre megszervezett emberkereskedelemről van szó - állapítja meg az ADN jelentés, amely a továbbiakban hozzáfűzi: sajnálkozással kell tudomásul venni, hogy a Magyar Népköztársaság képviselőit sikerült rávenni, erre a Szövetségi Köztársaság által gondosan kitervelt lépésre, amely szerződéseket és egyezményeket sért meg - a két szocialista állam között. A bonni kormány megítélése szerint az elkövetkező évben tovább tart az áttelepülési hullám az NDK-ból, valamint a közép- és kelet-európai országokból. Egy minisztériumi munkacsoport becslései szerint az ezredfordulóig mintegy másfél-kétmillió kitelepülő érkezésére kell számítani a Szövetségi Köztársaságban. Az FDP-politikusokból álló bizottság kiadványában az áttelepülők beilleszkedésének előmozdítását tekintik központi célkitűzésnek. Az újonnan érkezők korcsoportjait figyelembe véve, lényegesen több iskolára és óvodára lesz szükség az elkövetkező években. Az integráció egyik fontos alapfeltétele a kedvező lakáshelyzet, amelynek orvoslására, komoly erőfeszítések szükségesek - állapítja meg a Bonnban kiadott tanulmány. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szabad az út - 2. folyt.
|
A kelet-berlini politikai vezetőség tagadja az ország lakosságának elégedetlenségét. A nemzeti szocialista rendszer áldozatainak emlékére tartott hagyományos tömegrendezvényen Hermann Axen, politikai bizottsági tag elmondotta: a másik német állam polgársága hazáját a béke, a humanitás, a szociális biztonság és a védettség megvalósításának tekinti. Az embereknek az az érzése, hogy nálunk mindenkire szükség van - hangoztatta az NSZEP-funkcionárius, majd hozzáfűzte: az emberi jogok összességükben a szocialista rendszer vívmányai által váltak valósággá - eddig Hermann Axen beszédéből vett idézetünk. Az NDK evangélikus templomaiban ma felolvasták azt a pásztorlevelet, amelyben az egyház vezetősége demokratikus reformokat követel. Az írás kidomborítja: a társadalomban jelentkező elégedetlenségről és téves fejlődési irányról nyílt vitákat kell folytatni, hogy tisztázni lehessen az okokat. A kérdéseket nem szabad kioktatás vagy megfélemlítés által elfolytani, az államnak a lakosság bíráló hangú véleményét is figyelembe kell vennie - hangzott a ma nyilvánosságra hozott pásztorlevél szövege. A pásztorlevél továbbiakban megállapítja: a politikai és gazdasági fejleményekre vonatkozóan - valós információkra van szükség. A közleményeknek nem volna szabad ellentmondaniuk a hétköznapi életben nap mint nap tapasztalható realitásoknak, melyekről a polgárság az NDK-ban meggyőződhet. - Eddig az evangélikus felhívás. A Német Elűzöttek Országos Szervezete Nyugat-Berlinben tartott központi rendezvényén tumultuózus jelenetekre került sor. Valter Mompel kormányzó polgármester beszédében óvott a háború előtti német határok kérdésének feszegetésétől, amire a hallgatók nagyobb csoportja szidalmakkal és füttykoncerttel reagált. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szabad út - 3. folyt.
|
Hosszú taps fogadta Eberhard Dietzgen CDU-politikust, Monpell elődjének szavait, aki többek között egy határok nélküli Európáért emelt szót. Karl Karstens volt szövetségi elnök rámutatott: a határkérdést csak békés keretek között, a Lengyelországgal való kibékülés jegyében szabad vitára bocsájtani. Karstens kiemelte, hogy a parlament 1972-es határozata értelmében a keleti szereződések nem jelenthetnek jogalapot a határkérdésre nézve. Lengyelország végleges nyugati határvonaláról csak egy átfogó békeszerződés megkötése után lehet tárgyalni - hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. A szülőföldjükről elűzött németek szervezete ma országos szinten mintegy 200 rendezvény keretében emlékezett meg az úgynevezett "haza napjáról". A jelige a következő volt: 40 éves a Szövetségi Köztársaság - egész Németország a hazánk. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|