Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Szabad az út nyugat felé

------------------------


Köln, 1989. szeptember 11. (Deutschlandfunk, Esti híradó) -
Magyarország éjféltől engedélyezte az NDK menekülők Nyugatra
távozását. A budapesti kormány határozata, a hivatalos szöveg
szerint: minden Magyarországon tartózkodó keletnémet az általa
választott irányban hagyhatja el az országot. Egyetlen feltétel,
hogy a menekülőket felvevő állam kinyilvánítsa a befogadásra
irányuló szándékot.

    A Budapesten hozott döntés értelmében a távozni szándékozók
magángépkocsijaikon hagyhatják el az országot. A magyar kormány
hatályon kívül helyezte azt az 1969-ben, az NDK-val kötött
megállapodást, amely szerint a két ország polgárai csak érvényes
hazai engedéllyel távozhatnak Nyugatra illetve hagyhatják el a másik
ország területét.

    A budapesti határozat egyben utasítja az összes osztrák-magyar
határátkelőhelyet: engedélyezzék az NDK lakosok kiutazását. A
kormány közleménye szerint, a Kelet-Berlinnel folytatott tárgyalások
egyáltalán nem vezettek eredményre - a helyzet tarthatatlanná vált.
Magyarországon több menekülttáborban mintegy 6500 NDK-s várta a
nyugati kiutazás lehetővé tételét.

    A szövetségi kormány a menekülőkkel kapcsolatos döntést
humanitárius lépésként értékelte, amely a helsinki zárónyilatkozat
szelleméből kiinduló, új gondolkodásmód ékes bizonyítéka.
Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter leszögezte: Magyarországnak
ezt a felelősségteljes és önálló határozatát nem szabad elfelejteni.

    A bonni miniszter köszönetét fejezte ki, mind a magyar népnek,
mind a kormánynak, azért a segítségnyújtásért, amelyet a
keletnémetek irányában tanusított. Genscher nézete szerint téves az
anyagi előnyök keresésében látni a menekültáradat okát. (folyt.)


1989. szeptember 11., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szabad az út - 1. folyt.

A másik német állam lakosainak magatartásáért elsősorban a
kiúttalanságot, a kibontakozás csekély lehetőségeit, és az állami
gyámkodást kell felelőssé tenni - hangoztatta a szabaddemokrata
politikus.

    Hans-Johann Vogl szociáldemokrata pártelnök, első
állásfoglalásában szintén méltatta Budapest döntését, és
köszönetének adott kifejezést.

    Az NDK élesen elítélte a magyar kormány határozatát. Az ADN
hírügynökség közleménye szerint a Magyarországon tartózkodó NDK
lakosokat a nemzetközi jogi szerződések megsértésével, ködösített és
meglepetésszerű éjszakai akció keretében, illegálisan engedik át az
osztrák-magyar határon. Kelet-Berlin szerint ez a lépés közvetlen
beavatkozást jelent az NDK belügyeibe.

    Az emberiesség leple alatt előre megszervezett
emberkereskedelemről van szó - állapítja meg az ADN jelentés, amely
a továbbiakban hozzáfűzi: sajnálkozással kell tudomásul venni, hogy
a Magyar Népköztársaság képviselőit sikerült rávenni, erre a
Szövetségi Köztársaság által gondosan kitervelt lépésre, amely
szerződéseket és egyezményeket sért meg - a két szocialista állam
között.

    A bonni kormány megítélése szerint az elkövetkező évben tovább
tart az áttelepülési hullám az NDK-ból, valamint a közép- és
kelet-európai országokból. Egy minisztériumi munkacsoport becslései
szerint az ezredfordulóig mintegy másfél-kétmillió kitelepülő
érkezésére kell számítani a Szövetségi Köztársaságban.

    Az FDP-politikusokból álló bizottság kiadványában az áttelepülők
beilleszkedésének előmozdítását tekintik központi célkitűzésnek. Az
újonnan érkezők korcsoportjait figyelembe véve, lényegesen több
iskolára és óvodára lesz szükség az elkövetkező években. Az
integráció egyik fontos alapfeltétele a kedvező lakáshelyzet,
amelynek orvoslására, komoly erőfeszítések szükségesek - állapítja
meg a Bonnban kiadott tanulmány. (folyt.)


1989. szeptember 11., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szabad az út - 2. folyt.

A kelet-berlini politikai vezetőség tagadja az ország
lakosságának elégedetlenségét. A nemzeti szocialista rendszer
áldozatainak emlékére tartott hagyományos tömegrendezvényen Hermann
Axen, politikai bizottsági tag elmondotta: a másik német állam
polgársága hazáját a béke, a humanitás, a szociális biztonság és a
védettség megvalósításának tekinti. Az embereknek az az érzése, hogy
nálunk mindenkire szükség van - hangoztatta az NSZEP-funkcionárius,
majd hozzáfűzte: az emberi jogok összességükben a szocialista
rendszer vívmányai által váltak valósággá - eddig Hermann Axen
beszédéből vett idézetünk.

    Az NDK evangélikus templomaiban ma felolvasták azt a
pásztorlevelet, amelyben az egyház vezetősége demokratikus
reformokat követel. Az írás kidomborítja: a társadalomban jelentkező
elégedetlenségről és téves fejlődési irányról nyílt vitákat kell
folytatni, hogy tisztázni lehessen az okokat. A kérdéseket nem
szabad kioktatás vagy megfélemlítés által elfolytani, az államnak a
lakosság bíráló hangú véleményét is figyelembe kell vennie -
hangzott a ma nyilvánosságra hozott pásztorlevél szövege.

    A pásztorlevél továbbiakban megállapítja: a politikai és
gazdasági fejleményekre vonatkozóan - valós információkra van
szükség. A közleményeknek nem volna szabad ellentmondaniuk a
hétköznapi életben nap mint nap tapasztalható realitásoknak,
melyekről a polgárság az NDK-ban meggyőződhet. - Eddig az
evangélikus felhívás.

    A Német Elűzöttek Országos Szervezete Nyugat-Berlinben tartott
központi rendezvényén tumultuózus jelenetekre került sor. Valter
Mompel kormányzó polgármester beszédében óvott a háború előtti német
határok kérdésének feszegetésétől, amire a hallgatók nagyobb
csoportja szidalmakkal és füttykoncerttel reagált. (folyt.)


1989. szeptember 11., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szabad út - 3. folyt.

Hosszú taps fogadta Eberhard Dietzgen CDU-politikust, Monpell
elődjének szavait, aki többek között egy határok nélküli Európáért
emelt szót.

    Karl Karstens volt szövetségi elnök rámutatott: a határkérdést
csak békés keretek között, a Lengyelországgal való kibékülés
jegyében szabad vitára bocsájtani. Karstens kiemelte, hogy a
parlament 1972-es határozata értelmében a keleti szereződések nem
jelenthetnek jogalapot a határkérdésre nézve. Lengyelország végleges
nyugati határvonaláról csak egy átfogó békeszerződés megkötése után
lehet tárgyalni - hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.

    A szülőföldjükről elűzött németek szervezete ma országos szinten
mintegy 200 rendezvény keretében emlékezett meg az úgynevezett "haza
napjáról". A jelige a következő volt: 40 éves a Szövetségi
Köztársaság - egész Németország a hazánk. +++


1989. szeptember 11., hétfő


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD