|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a Magyarorszégon tartózkodó NDK- állampolgárok kiutazásáról (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Hétfőre virradóra vége szakad a Magyarországon tartózkodó és hazájukba visszatérni nem kívánó NDK-állampolgárok bizonytalanságának: a magyar kormány egyoldalú döntésének értelmében pontban éjfélkor minden kiutazni szándékozó előtt felemelkedik a sorompó a határ mentén.
A kormány döntését Horn Gyula külügyminiszter jelentette be vasárnap a televízió Hét című műsorában. A televíziónak és az MTI-nek adott nyilatkozatában az intézkedés hátteréről a magyar külügyek irányítója a többi között elmondta: a magyar szervek becslései szerint jelenleg mintegy 60 ezer NDK-állampolgár tartózkodik hazánkban. Számuk azonban napról napra növekszik, s egyre többen vannak közöttük, akik nem kívánnak visszatérni az NDK-ba, hanem külföldre, mindenekelőtt az NSZK-ba szeretnének áttelepülni. A kormány mostani döntése értelmében a magyar határőrizeti szervek bármelyiküket korlátozás nélkül átengedik a határon - függetlenül attól, végülis hányan vágnak neki az útnak. Ausztria pedig minden bizonnynal beengedi az NDK-sokat. Az intézkedés időtartamát firtató kérdésre Horn Gyula megismételte a hivatalos közlemény megfogalmazását, miszerint ideiglenes jellegű döntésről van szó, amelynek hatálya attól függ, mikor találnak más megoldást a problémára. Az időtartamot egyelőre nem lehet meghatározni, azonban ,,egy biztos nem 24 órára szól,,. A külügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy a magyar lépést az NDK-val folytatott - végső soron sikertelen - tárgyalások előzték meg. Augusztus 31-i berlini útja során tájékoztatta tárgyalópartnereit a magyarországon kialakult helyzet tarthatatlanságáról, s leszögezte azt is, hogy a kialakult állapotokért Magyarországot semmiféle felelősség sem terheli. Magyar részről ugyanis senkit sem biztattak arra, hogy ne térjenek vissza hazájukba. A külügyminiszter az áldatlan helyzet megoldása érdekében arra kérte az NDK hatóságait, hogy az esetleg hazatérő állampolgárainak ne csupán büntetlenséget biztosítsanak, hanem ígérjék meg: pozitívan fogják elbírálni kérelmüket az NSZK-ba való áttelepülésre. Erre azonban akkor nem kapott igéretet tárgyalópartnereitől, ezért közölte: a magyar kormány szeptember 4-től egyoldalú intézkedést vezet be. (folyt.köv.)
1989. szeptember 10., vasárnap 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|