Rendszerváltás és az MTI

	Válasz hallgatóknak
München, 1989. szeptember 9. (SZER, A hallgatók fóruma) - A hetek óta nagy nemzetközi visszhangot kiváltó keletnémet menekült problémához szól hozzá egyik hallgatónk: - Arra szeretném megkérni a Szabad Európa Rádiót, hogy lehetőség szerint a jövőben a Magyarországon tartozkodó keletnémet állampolgárokra ne használja a menekült elnevezést. A szó szoros értelmében ugyanis az NDK állampolgárok nem menekkültek. A genfi konvenció alapján semmi közük nincs a meneküléshez, csak Magyarországon tartózkodnak, és Nyugatra akarnak utazni. Ugyanis senki sem vizsgálja, hogy a menedék az ő esetükben jogos-e, vagy sem. Ők automatikusan állampolgárai a nyugatnémet államnak, mint ahogy láttuk a televízióban is, utánuk küldték a nyugatnémet útleveleket. Tehát semmiféleképpen nem nevezhetők menekültnek. Az a sok magyar, aki például Nyugat-Németországban él, azt sem nevezik menekültnek, hanem egyre-másra megalázó helyzetnek teszik ki mint gazdasági menekültet. Ezért nagyon szépen kérem Önöket, ne használják ezt a szót, mert nem menekültek. Továbbá nagyon szeretném, ha nyilvánosságra hoznák, hogy mit kap a magyar állam azért, hogy átengedi a keletnémet állampolgárokat Nyugat-Németországba. Mert egész biztos, hogy nem emberbaráti kötelességből, vagy emberbaráti szeretetből teszi, hanem jó pénzért vagy segélyért, vagy jó lenne tudni, hogy miért. - Hallgatónknak abban igaza van, hogy Nyugat-Németország a keletnémet állampolgárokat nem tekinti a genfi konvenció értelmében menekülteknek, akiknek adott esetben politikai menedéket nyújt, hanem olyan személyeknek, akiknek joguk van a német állampolgárságra. Bonn nem ismeri el az NDK állampolgárságot, mint ahogyan az Európai Közösség sem kezeli az NDK-t, ami a vámszabályokat illeti, úgy, mintha a közösségen kívül álló külföldi ország lenne. Ebből a különleges státusból az NDK tetemes hasznot húz. (folyt.) 1989. szeptember 9., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Válasz hallgatóknak - 1. folyt.
Ami a menekült kifejezést és a keletnémetek valamint a magyarok közötti párhuzamot illeti, a különbséget egyetlen példával szeretném megvilágítani: a szabad utazás joga - emberi jog. A magyarok újabban, hála istennek, utazhatnak, a keletnémetek - nem. A fő probléma most is az, hogy Budapest megállapodást kötött Kelet-Berlinnel, miszerint a Magyarországon tartozkodó keletnémeteket nem engedi kiutazni Nyugatra. Ez a megállapodás és a helsinki megállapodás, amelyeket Magyarország - nota bene, az NDK is - aláírt, kizárják egymást. Ez tulajdoképpen Budapest dilemmája. Mert ha kiengedi a keletnémeteket, az NDK-val kötött megállapodást, ha viszont nem engedi ki őket, a Helsinki megállapodást szegi meg. Arról nem is beszélve, hogy nem csak az emberi jogok, a szabad utazási jog, hanem az emberiesség gyakorlata ellen is vét. A hallgatónk a TV műsorára hivatkozik, nos én is a TV-ben láttam a kiutazásra várakozó főleg fiatal gyermekes családokat. Ezekután azt, hogy menekültnek nevezi valaki őket vagy sem, hallgatónkra bízom. Végül a kérdés. Mit fizet, vagy ajánlott fel Bonn Budapestnek a keletnémetekért? Ezt a kérdést a nyugatnémet sajtóban is feszegették, és hogy ismét a TV-re kell hivatkozzam. Az osztrákok 2-es műsorának klubestjén Voith nyugatnémet szociáldemokrata politikus közölte, hogy egy vasat sem. Ez nem adok-veszek, hanem humanitárius kérdés. Persze hozzátenném: gazdasági támogatásról való döntés esetén bizonyára másként ítélnek meg Bonnban is egy olyan országot, amely humánus magatartást tanúsít, mint egy olyat, ami ez elől elzárkózik. Ennyit erről. - Levélben kéri egy hallgató, hogy adjuk meg annak a hivatalnak a címét, amely világútlevelet állít ki, tekintve, hogy ő maga semmilyen igazolvánnyal nem rendelkezik. A levélírónak igaza van, valóban létezik, éspedig Washingtonban egy kis iroda, amelyben ha valaki kéri, kiállítják számára a világútlevelet, amely első pillantásra ugyanúgy néz ki mint az Egyesült Államok útlevele. Kék, aranybetűs borítólapja van. De ahogy már kinyitja kiderül, hogy hét nyelven íródott: orosz, arab, kínai, francia, angol, spanyol és eszperantó nyelven. (folyt.) 1989. szeptember 9., szombat
Vissza »

	- Válasz hallgatóknak - 2. folyt.
Ez nem volna baj, miért ne lehetne egy útlevél hét nyelvű. Sokkal nagyobb hibája az útlevélnek az, hogy nem hivatalos útiokmány, sehol sem fogadják el. Utazni nem lehet vele. Kedves levélírónknak más okmány után kell néznie. - A szerda esti magyar híradóban Lángh Júlia felújította azt a Kossuth Rádióban elhangzott hírt, hogy Csehszlovákiában felemelt áron bevezetik a benzinjegyet, de csak a magyar turistákra vonatkozóan. Lángh Júlia szerint kár ezért szidni a cseheket és a szlovákokat, akik erről nem tehetnek. Kérdezem, hát akkor ki tehet róla? - Lángh Júlia válaszol. - Semmiképpen sem a csehek meg a szlovákok tehetnek róla, így általánosságban, hanem azok a felelős vezetők, vagy mondjuk inkább úgy, hogy felelőtlen vezetők, akik az ilyenfajta döntéseket hozzák, és akikre egyáltalában nem az a legjellemzőbb, hogy milyen nemzetiségűek. Hanem az, hogy a pártdiktatura révén, és éppenséggel nem az állítólag általuk képviselt csehszlovák nép akaratából kerültek felelős pozícióikba. Mi sem vennénk jó néven, ha egyszerűsítve csak úgy általában a magyarokat szidnák valamilyen gazdasági vagy politikai döntésért, amelyet a fejünk fölött hoztak. Azoknak az illetékes elvtársaknak, akik kitalálták, hogy a magyar turistáknak esetleg majd jóval drágább pénzért kell megvenniük a csehszlovák benzinjegyeket, nagyon is jól jön az, ha erre a reagálás egy általánosító szlovák szidás. Idegesítheti a hangulat, bosszanthatja a szlovákokat, akik között sajnos szintén vannak, akik hajlamosak az általánosító magyar szidásra. Ez mind az indulatelterelés régen bevált jó módszere. Nem véletlen, hogy a Vencel téri tüntetés szétverése után azt a Kerényi Györgyöt tartották egy hétig fogságban, akinek a beszédét hosszantartó és barátsággal teli "Víva, madiarska " kiáltásokkal üdvözölték. A csehszlovák vezetés okkal tarthat attól, ha az ország népe barátsággal figyeli a magyarokat. A szidásoknál tehát legyünk pontosak. (folyt.) 1989. szeptember 9., szombat
Vissza »

	- Válasz hallgatóknak - 3. folyt.
- Befejezésül ismét felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy ha valaki kérdésére azonnali választ vár, szerdán és szombaton négy és félhét között tárcsázza a 00-49-89-21023916-os telefonszámot vagy hagyjon üzenetet üzenetrögzítőnkön, hogy ebben az időpontban milyen telefonszámon hívhatjuk vissza. Üzenetrögzítőnk száma: 00-49-89-295457-es, vagy 00-49-89-2970464-os. Levélcíműnk: 8000 München 86, Pf. 625. +++ 1989. szeptember 9., szombat
Vissza »