|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az ellenzék fogjon össze a választási győzelemért - SZDSZ programismertető nagygyűlés Balassagyarmaton (1. rész)
|
1989. szeptember 9., szombat - Programismertető nagygyűlést rendezett szombaton a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskola zsúfolásig megtelt hangversenytermében a Szabad Demokraták Szövetsége. A nagygyűlésen Haraszti Miklós író, valamint Kőszeg Ferenc, az SZDSZ szóvivője szólt a szervezet egy évtizedes múltjáról, hányattatásairól, mai programjáról, feladatairól. Utalva az 1956-os népforradalom leverésére, az azt követő megtorlásokra, majd a Kádár rezsim megtévesztő társadalmi konszenzusára, az előadó a rendszer legnagyobb kártételét abban jelölte meg, hogy az emberekben megdőlt az eszmékbe vetett hit, s a népet, amely a rákényszerített helyzetben a lehető legkisebb rossznak a Kádár-rendszert tekintette, minden eszközzel elvonta, valóssággal leszoktatta a politizálásról. A fordulat a 80-as években ment végbe, amikor a hatalomnak be kellett ismernie gazdasági verségét, amelyet jelentős részben a politikai szabadságjogok hiánya okozott. Az MSZMP bomlásának felgyorsulása, a nép bizalmatlansága arra ösztönzi a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy törekedjék olyan kormány alakítására, amelyet az MSZMP nem kompromittált. Ez lényegében a fundamentumában fekszik a szövetség választási programjának, valamint az a meggyőződése, hogy Magyarországnak el kell jutnia a Nyugathoz, oda, ahová ezer esztendeje megindult, s ahová az azóta megvívott forradalmakkal szüntelenül törekedett. Az SZDSZ minden néphatalmi, népuralmi eszköz felhasználásával olyan ideológiai megkötöttségektől mentes társadalmat akart, amelyben a piacgazdaság, a társadalmi demokratizmus uralkodik, miközben demokratikus törvényes garanciákkal egyszer és mindenkorra elejét veszik minden erőszakos visszrendeződésnek.
Kőszeg Ferenc beszédében a kerekasztal-tárgyalások körüli alapvető problémákat, ellentéteket tette szóvá. Az egyik ilyen kérdés az MSZMP pártszervezet jelenléte a munkahelyeken. Az SZDSZ szilárd álláspontja, hogy sem az MSZMP, sem más párt szervezeteinek nincs keresnivalója a munkahelyeken. Kifejtette a szövetség álláspontját arról is, miért ellenzi az SZDSZ a köztársasági elnök megválasztását népszavazás útján. Ez az eljárás - mondotta - a parlamenttel egyenrangú ellenhatalmat teremtene, amely nem erősítené, inkább bomlasztaná a parlamenti demokrácia kialakulását, megerősödését. (folyt. köv.)
1989. szeptember 9., szombat 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|