 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú Charstens Vogt-tal - 1. folyt.
|
Ennek ellenére azonban úgy vélem: elképzelhető, sőt található
egy, az emberi jogoknak megfelelő megoldás. Ugyanakkor azt hiszem,
hogy nekünk köszönetünket és elismerésünket kell kifejeznünk a
magyar vezetésnek és népnek az eddig tanúsított politikájáért, annál
is inkább, mert ez az emberi jogoknak megfelelő magatartás nem
vitatéma a kormány és az ellenzék között, hanem az egész ország
egyetértésével történik.
- Vogt úr
Ön bizonyára NDK-s menekültekkel is beszélgetett
Magyarországon. Milyen benyomást tettek önre azok az emberek,
akikkel találkozott?
- Már július elején is jártam Magyarországon, és ott többek
között olyan NDK-sokkal is beszélgettem, akik a Szövetségi
Köztársaságba akarnak utazni. Úgy gondolom, a Szövetségi Köztársaság
egyetlen politikusának sem kell kiutazásra ösztönöznie a
keletnémeteket. Tulajdonképpen az az érdekünk, hogy az NDK-ban is
reformokat vezessenek be, amelyek alapján ott is kellemes és
demokratikus lehet az élet.
Ha a keletnémetek ki akarnak utazni, mi itt Nyugaton nem emelünk
falakat eléjük. Azt hiszem, az a számos NDK-állampolgár is
változtatni szeretne valamit hazájában, aki visszautazott oda
Magyarországról. Azok számára viszont, akik ezt már nem tartják
lehetségesnek, vagy rezignáltak, nyitva kell tartanunk a Szövetségi
Köztársaság kapuit, és ezt meg is fogjuk tenni.
- A magyar főváros diplomáciai köreiben olyan hírek keringenek,
hogy a háttérben igen intenzív megbeszélések folynak gazdasági
problémákról, és hogy a magyar, valamint a kelet-berlini vezetés
Bonn anyagi kompenzációjával számol. Mit tud ön az ilyen jellegű
tárgyalásokról? (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|