|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
MDF-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - A Magyar Demokrata Fórum a következő parlamenti választásokon minden egyéni választókörzetben jelöltet kíván állítani, koalíciós együttműködést más pártokkal pedig csupán a második fordulóban tart elképzelhetőnek - közölték az MDF keddi sajtótájékoztatóján.
Antall József, aki az MDF megbízásából az Ellenzéki Kerekasztal oldalán vesz részt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, a megbeszéléssorozatról adott tájékoztatójában rendkívül fontosnak minősítette, hogy megállapodjanak az alkotmány módosításáról. Mint mondotta: a magyar történelmi alkotmányt módosította az 1949. évi alkotmány, amely egy sztálinista, államszocialista jellegű másolata az 1936-os szovjet alaptörvénynek. Az államszocialista alkotmány kiiktatása kulcskérdése a politikai átmenetnek, hiszen már ebben az időszakban is olyan alkotmányra van szükség, amely garanciája lesz a magyar függetlenségnek és a demokratikus parlamentáris berendezkedésnek. Ennek megfelelően foglaltak állást a köztársasági elnöki intézményről. Antall József rámutatott: történelmi jelentőségű lépés, hogy a hétfői megbeszéléseken az MSZMP delegációja elfogadta az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepciót. (A szóban forgó törvénycikk az 1945-ös szabad választásokon megválasztott nemzetgyűlés jogalkotása volt.) Így egyrészt sikerült elvetni az 1949-es alkotmányt, másrészt ismét lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországon a klasszikus európai koncepciónak megfelelő miniszteriális kormányzás valósuljon meg. Mindez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök nem a három hatalmi ágazat fölött álló, önálló jogosítványokkal rendelkező államfő, hanem csupán a végrehajtó hatalom feje, aki a törvényes magyar kormányon keresztül gyakorolja hatalmát - hangsúlyozta Antall József. A választójogi törvénnyel kapcsolatos megbeszélésekről szólva úgy vélte, hogy az eddigi megállapodások elősegíthetik a szilárd parlament létrejöttét. A párttörvénnyel kapcsolatban megerősítette: az Ellenzéki Kerekasztal fenntartja álláspontját, hogy munkahelyeken pártszervezetek ne működjenek. A sajtótájékoztatón bemutatták dr. Marx Gyulát, aki az MDF jelöltjeként indul majd a Zala megyei 2. számú országgyűlési választókörzetben szeptemberben kiírt időközi választásokon. Az MDF jelöltjét az SZDSZ és a Fidesz helyi szervezetei is támogatják. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 19:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|