|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak, csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is, ezért bizalmatlanok. A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben. Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NDK-menekültek - belga sajtó (2.rész)
|
A szerző következtetése az, hogy a Nyugat számára végetért az az időszak, amikor a maga nyugodt prosperitásából szemlélheti, mi történik a szovjet befolyási övezetben. Ugyancsak vége annak az időnek, amikor azt lehetett mondani, a németek nem lengyelek és nem fognak zavarokat okozni Európában. A kereszténydemokrata, vagy éppenséggel reakciós Lengyelország - mint az Glemp bíboros nyilatkozataiból következik -, a nem-kommunista vagy éppen antikommunista Magyarország, a fiatalsága által elhagyott NDK a belga elemző szerint azt mutatja, hogy közvetlen nyugati beavatkozás és erőszak nélkül a Kelet a Nyugat javára változtatta meg az erők egyensúlyát, ami viszont 45 éven át a két Európa közötti kapcsolatok alapját képezte. +++
1989. szeptember 5., kedd 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|