|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)
|
A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta: érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon, közhatalmi szerveknél, például tanácsoknál, minisztériumoknál, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbi ülésén módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a nem közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem hozhatnak a munkahelyekre irányadó határozatokat. Az ellenzéki kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék álláspontja szerint a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet. Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de választ csak a következő kormányülés után ad. A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor kijelentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát, hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még működhessenek pártszervezetek. Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra. Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Erről a szakértők még tovább tárgyalnak. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdán folytatódnak. (MTI)
1989. szeptember 4., hétfő 21:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|