|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű háromoldalú tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - Majdnem egyórás napirenden kívüli vitával kezdődött meg hétfőn délután a Parlamentben a középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalás, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Orbán Viktor, a harmadik oldalét Rabi Béla vezette. Kemény Csaba levezető elnök javasolta, hogy a jószolgálati bizottság vizsgálja meg: miért vonult ki a tárgyalásokról a SZOT, valamint azt is, hogy miért maradt el a kívánatostól a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások üteme. Domonkos István, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője beszámolt az EKA és a parlamenti bizottsági elnökök múlt heti találkozójáról. Ezen kifejezésre jutott, hogy a képviselők egy része aggályokkal tekint a háromoldalú tárgyalásokra, ezért javasolta, hogy a bizottsági elnökök megfigyelőként vehessenek részt a tárgyalásokon. Pozsgay Imre azt mondta: nem az információhiány a képviselők problémája, hanem az, hogy a döntésekből kirekesztettnek érzik magukat, s ez egy részüket elbizonytalanítja. Egyetértett az EKA javaslatával, mégpedig oly módon, hogy a javaslatot küldjék meg az Országgyűlés elnökének. A harmadik oldal szintén egyetértett az EKA javaslatával, hozzátéve, hogy a parlamenti fraakciók vezetői is kapjanak meghívást a háromoldalú tárgyalásokra.
Ezt követően Boros Imre felolvasta az EKA nyilatkozatát, amely szerint a Münnich Ferenc Társaság felhívásai kétségbe vonják a népakarat választásokon megnyilvánuló jogosságát, amikor a hagyományos bolsevik szemlélettel hívnak fel a néphatalom és a szocializmus védelmére. Kérte az MSZMP és a harmadik olal állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tárgyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik olalon ülő egyik delegáció az ellenzéket nyiltan becsmérli, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon törvényelőkészítés, vagy nyilvános propaganda folyik-e. Az MSZMP is találna bírálni valót az ellenzék soraiban, ám nem itt van a helye a nyílt választási küzdelemnek; a harmadik oldal javasolta, hogy ezt a vitát is a jószolgálati bizottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság országos titkára visszautasította az EKA nyilatkozatát, ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy az abban felvetetteket az MFT az EKA-val megvitassa. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|