|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi kerekasztal-konferencia a polgári jogról (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - Polgári jogi kodifikáció címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfőn az MTA Zenetudományi Intézetében. Az Igazságügyi Minisztérium, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kétnapos rendezvényére 15 országból 35 elméleti és gyakorlati szakember érkezett. A résztvevők a polgári jog alapvető elvi kérdéseit, a polgári jogi szabályoknak a nemzetközi kereskedelemben való alkalmazása problémáit vitatják meg. A kerekasztal napirendjén szerepel a tulajdonjog és a jogi személyek szabályozásának kérdésköre is.
Harmathy Attila egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese az MTI munkatársának elmondta, hogy a konferenciát magyar javaslatra hívták össze a magyar Polgári Törvénykönyv megszületésének 30. évfordulója alkalmából. Időszerű a tanácskozás azért is, mert az elmúlt egy-két évben a személyek és a tulajdonviszonyok jogi szabályozása körében jelentős változások történtek hazánkban, s várhatóan 1992-re elkészül az új Polgári Törvénykönyv. Az alapkérdések egyike: a PTK megalkotása nem elkülönített, önálló feladat, hanem a politikai, gazdasági fejlődés egészének függvénye. Ezt mutatja a magyar jogalkotás fejlődése is, amely Sztálin halálát követően elvezetett a Polgári Törvénykönyv megalkotásához. Az 1953-tól kezdődően a demokratizálási hullám az állam fejlődésében új igényeket teremtett. Különösen világosan érzékelhető ez a magyar Polgári Törvénykönyvnél, amelynek előkészítéséről a Nagy Imre-féle kormányprogram meghirdetését követően határoztak. A magyar PTK azonban csak 1959-re készült el. A törvénykönyvön 1968-ban, a gazdasági reform bevezetésekor csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A tapasztalatok alapján 1977-ben már csaknem átfogóan módosították. Mára elértünk abba a szakaszba, amikor a politikai és gazdasági elképzelések szükségessé teszik átfogó, elvi felülvizsgálatát - közölte Harmathy Attila. A változtatandó tézisek közé sorolta az állam szerepének meghatározását a gazdaságban, annak szabályozását, hogy mibe avatkozhat bele az állam, mennyire ad szabad teret a kezdeményezésnek, illetve milyen mértékig és mire terjedhet ki a magánvagyon. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|