Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

A HM sajtótájékoztatója (1. rész)

1989. szeptember 1., péntek - Számos, a Magyar Néphadsereg életét érintő kérdés került terítékre azon a pénteki tájékoztatón, amelyet a Honvédelmi Minisztérium vezető beosztású munkatársai adtak a sajtó képviselőinek. A honvédelmi tárca és az újságírók immár hagyományossá váló találkozóján ezúttal a fegyveres erők formálódó új szolgálati szabályzata állt a figyelem középpontjában.

Bíró József vezérőrnagy ezzel kapcsolatban arról szólt, hogy
megkezdte munkáját a szolgálati szabályzat megújításának feladatával
megbízott szerkesztő bizottság. A tervek szerint csak fokozatosan,
egy-másfél évre ,,elosztva,, lépnek életbe a megújuló
szabálygyűjtemény egyes előírásai, mivel a szerkesztőknek számos
esetben be kell várniuk a még csak most formálódó magas szintű
jogszabályok megszületését. Ennek ellenére, ahol lehet, már most
módosítják a katonai élet ,,törvénykönyvét,,.

    Így például a módosítások első lépéseként honvédelmi miniszteri
rendelettel már szeptember közepétől új alapokra helyezik a katonák
vallásgyakorlásával és egyesülési jogaival kapcsolatos szabályozást.
(Ennek tervét egyébként az elmúlt napokban egyházi vezetőkkel is
egyeztették.) Az új szabályozás lényege: a katonák a ,,szolgálati
érdek betartása mellett,, szabadon gyakorolhatják ezen állampolgári
jogaikat. A szolgálati érdek mibenlétét firtató kérdésekre a
vezérőrnagy elmondta: ez a megszorítás gyakorlatilag annyit tesz,
hogy a katonák a laktanyák falain kívül - ott viszont a civilekkel
azonos feltételek mellett - gyakorolhatják jogaikat.

    A módosítások második lépcsője november végére várható, az
addigra ,,beérő,, törvénytervezetek függvényébn; a teljes egészében
megújuló szolgálati szabályzatra előreláthatólag 1991 végéig,
rosszabb esetben 1992 első feléig kell várni. Ami a szabályzatreform
elveit illeti, a katonai vezetés arra törekszik, hogy a szolgálati
szabályzat egy szuverén ország nemzeti hadseregének jellegét fejezze
ki, egyben a korszakos társadalmi változásokat követve egyfajta
,,emberarcú,, belső rendet hozzon létre a honvédség kötelékében. A
tárca irányítói egyébként nem kívánják ,,kisajátítani,, a fegyveres
erők életének szabályozását; ellenkezőleg, azt javasolják, hogy a
legfontosabb rendezőelvekről magasabb szintű jogszabályok, törvények
rendelkezzenek. Újdonság lesz az is, hogy a szolgálati szabályzatot
publikálják, bárki megvásárolhatja majd. (folyt.köv.)


1989. szeptember 1., péntek 15:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A HM sajtótájékoztatója (2. rész)

A leszerelés ára címmel tartott tájékoztatójában Móricz Gábor
ezredes egy eddig még kevésbé ismert összefüggésre hívta fel a
figyelmet. Történetesen arra, hogy a magyar haderők év elején
bejelentett egyoldalú csökkentése a népgazdaság terheinek enyhítése
mellett nem kevés kiadással is jár. A probléma érzékeltetésére az
ezredes párhuzamot vont a honvédséget érintő intézkedések
végrehajtása és a veszteséges vállalatok felszámolása között.
Mindkét esetben olyan intézkedéssorozatra kell felkészülnie a
társadalomnak, amely hosszabb távon jelentős hasznot hoz, rövid
távon azoban nem kis ráfordítást igényel. A csökkentés nyomán
jelentkező költségekre példaként említette meg, hogy a
megsemmisítésre ítélt tankok feldarabolása egyenként mintegy 250
ezer forintjába kerül a néphadseregnek. Ugyanis a kohók - amelyek
egyébként szívesen vállalják a harckocsik beolvasztását - csak e
meglehetősen munkaigényes művelet után tudják hasznosítani a
fémhulladékot. A honvédelmi költségvetés lefaragásának egyik
nemzetközi vonzata, hogy a korábban hadi megrendelésre dolgozó
magyar vállalatokhoz még mindig érkeznek szovjetunióbéli
partnereiktől a korábban megrendelt eszközök, anyagok, ami nagy
készletezési problémákat szül. (A gondokat az okozza, hogy a katonai
szállításokra is érvényes a KGST-tagországok ,,tervszerű,,
együttműködése; így e megrendeléseket is évekkel korábban kellett
leadniuk.) Egy másik következmény: a tagállamok közötti nullszaldós
haditechnikai csere miatt a magyar import beszűkülése automatikusan
maga után vonzza az exportlehetőségek csökkenését.

    Móricz ezredes illúziónak tartotta azt az elképzelést, hogy egy
méreteiben, létszámában diétára fogott, ám korszerűbb hadsereg jóval
olcsóbb lenne. Egy szuverén állam biztonságát maradéktalanul
garantálni képes, a kor színvonalán álló eszközökkel felszerelt
haderő sokba kerül. Az ezredes következtetése: a katonai
költségvetés további csökkentése akadályozná a magyar haderők
reformjának megvalósítását.

    Szabó Egon vezérőrnagy a hadsereg és a társadalom kapcsolatát
erősítő katonai rendezvényekről adott tájékoztatást. Mindenekelőtt
arról szólt, hogy a Minisztertanács döntése nyomán jövőre, hazánk
fasizmus alóli felszabadulásának ,,kerek,, évfordulóján nem lesz
katonai díszszemle. Ezzel egyrészt az európai bizalom légkörét
kívánják erősíteni, másrészt megtakaríthatják a szemle több
tízmillió forintos kiadásait. Az idén szeptemberben is megtartják
viszont a Fegyveres Erők Napját, és az azt kísérő városligeti
mulatságokat. (folyt.köv.)


1989. szeptember 1., péntek 15:59


Vissza »


A HM sajtótájékoztatója (3. rész)

A Fegyveres Erők Napja alkalmából a hadtörténeti intézet
tanácskozáson látja vendégül a történelmi egyházak vezetőit; az
eszmecserén azt a szerepet értékelik, amelyet a magyar egyházak
játszottak a sorsfordító történelmi események idején a haza
védelmében. Kiemelkedő eseménye lesz a Magyar Néphadseregnek
szeptember 30-án az újoncok eskütétele. Ezt országszerte ,,nyitott
kapuk napja,, kíséri a laktanyákban. Október 6-án katonai
tiszteletadás mellett megrendezett koszorúzási ünnepségen emlékeznek
meg az aradi vértanúkról a Hősök terén.

    Egy kérdés kapcsán Keleti György ezredes röviden szólt a
Munkásőrség jövőjére vonatkozó elképzelésekről. Elmondta, hogy a
honvédelmi vezetés álláspontja szerint a Munkásőrség önkéntes
fegyveres testület, s mint ilyen, nem tagozódhat be a
sorkötelezettségre épülő hadseregbe. A körvonalazódó elképzeléseknek
megfelelően a Munkásőrséget a ,,nemzeti védelmi erőkbe,,
integrálnák. Ugyanakkor Keleti ezredes hangsúlyozta: a Munkásőrség
jövőjére vonatkozó alapelvek kimunkálása a háromoldalú politikai
egyeztető tárgyalások kompetenciájába tartozik. A Honvédelmi
Minisztérium ezért nem kíván az ügyben további nyilatkozatokat
tenni, mivel ez a kerekasztal-tárgyalások befolyásolását jelentené.
(MTI)


1989. szeptember 1., péntek 16:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD