|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megújulás - MSZBT
|
1989. szeptember 1., péntek - A Magyar-Szovjet Baráti Társaság meg akar újulni, és keresi helyét az átalakuló politikai intézményrendszerben - mondotta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Várhatóan még az idén tisztújító országos értekezletet tartanak a mozgalom felfrissítése, fiatalítása érdekében. Azon munkálkodnak, hogy a baráti társaság a háború utáni nemzedék, a fiatalok számára is vonzóvá váljon. Kívánatosnak tartják, hogy a kollektívák mellett egyéni tagjai is legyenek az MSZBT-nek.
Bíró Gyula szólt arról is, hogy a napokban Apró Antallal, az MSZBT elnökével együtt Moszkvában tárgyalt az ottani társszervezettel. A megbeszéléseknek kedvező alaphangot adott, hogy a júliusi magyar-szovjet pártközi tárgyalások során Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára munkareggelin találkozott a Szovjet-Magyar Baráti Társaság vezetőivel. A tárgyalások alkalmával mindkét fél úgy ítélte meg, hogy a két ország népeinek barátsága tartós eleme az MSZMP nemzetközi törekvéseinek. Bíró Gyula elmondta: a mostani megbeszéléseknek az volt a célja, hogy megvitassák a baráti társaságok feladatait az átalakuló politikai intézményrendszerben. A magyarországi többpártrendszerben bizonyára a magyar-szovjet kapcsolatokban is megszűnik az MSZMP monopolhelyzete, hiszen az új pártok és mozgalmak is keresni fogják a kapcsolatot a Szovjetunióval. Ennek elősegítése érdekében az MSZBT a jövőben a közvetlen együttműködés építésére helyezi a hangsúlyt. Várhatóan előtérbe kerülnek a vállalatközi kapcsolatok, a szakmai tapasztalatcserék is. Bíró Gyula szerint a Szovjetunióban működő baráti társaság is átalakul; nagyobb önállóságot kapnak tagszervezetei, ezek ugyanis jelenleg csak Moszkván keresztül szervezhetik kapcsolataikat. A főtitkár elmondta, hogy az alakuló pártokkal, mozgalmakkal egyelőre még nincs kapcsolata az MSZBT-nek, de a közeljövőben megnyitják a Barátság Klubot, s ide kerekasztal-beszélgetésre hívják majd meg az új szervezeteket. A hazánkban élő örmények már kinyilvánították együttműködési szándékukat, s erősödik a kapcsolat az itt élő litvánokkal is. Az MSZBT azt is tervezi, hogy közreműködik a magyar hadifoglyok szovjetunióbeli emlékhelyének létesítésében. Bíró Gyula végül elmondta, hogy az MSZBT idei költségvetése mintegy 45-48 millió forint, ennek 90 százaléka állami támogatás. A baráti társaságnak közel 50 alkalmazottja van, köztük 20 politikai munkatárs. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 22:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|