|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal és az országgyűlési bizottsági vezetők találkozója (2. rész)
|
Szerinte nem biztos, hogy az országgyűlés teljes egészében elfogadja a háromoldalú tárgyalásokon kialakított törvénytervezeteket, azokon bizonyos módosítások lehetségesek. Boross Imre (Független Kisgazdapárt) szerint az MSZMP teljesíteni fogja azt a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalását, hogy a három oldal által elfogadott törvénytervezetet a parlament megszavazza. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke arról szólt, hogy szerencsésebb lett volna, ha a parlamenti bizottságok tagjai is részt vehettek volna a háromoldalú tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy folyamatos véleménycserére van szükség a képviselők és az EKA között. Mint mondta, jó lenne, ha az 1990-es költségvetési javaslat megvitatásában az ellenzék is bizonyos szerepet vállalna. Fekete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke rámutatott: hiba volt, hogy nem a képviselők, mint házigazdák hívták meg az ellenzéket ismerkedésre a parlamentbe. Egyebek közt arról szólt, hogy 1968 nagy kísérlet volt a monolitikus irányítás leépítésére. A Világbankkal készen állt a szerződéstervezet, közeli terv volt az importliberalizáció, valamint a forint külső konvertibilitásának megteremtése, de az akkori szovjet vezetés leállította ezeket az elképzeléseket. Ezért vált már az elején felemássá az akkori gazdasági reform. Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke többek között arról szólt, hogy nem szabad siettetni a választások megtartását, szerinte erre legkorábbi időpont jövő év első negyede lehetne. Zsigmond Attila, a kulturális bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a jó nemzeti hagyományok tisztelete sokáig háttérbe szorult, s ennek súlyos következményeit viseli most az ország. Varga Csaba (Magyar Néppárt) az EKA nevében kérte a bizottságok vezetőit, hogy a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott törvénytervezetek vitájára hívják meg az ellenzék tagjait. A mintegy 4 órás találkozón - amely jó alkalom volt az ismerkedésre, a vélemények kicserélésére, s nem volt mentes a vitáktól sem - abban a reményben búcsúztak egymástól az EKA tagjai és az országgyűlési képviselők, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|