|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az ellenzék ideológiai harca
|
München, 1989. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Szőcs Géza jelentése: Vajon mi lesz a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások sorsa azt követően, hogy az MSZMP-n belüli nézeteltérések a néhány legfontosabb kérdésben tárgyalásképtelenné tették - remélhetőleg csak rövid időre - a párt Pozsgay Imre vezette delegációját. És vajon meddig fogja bírni idegekkel és kompromisszumkészséggel Pozsgay Imre azt, hogy egyik oldalon, mint jobboldali elhajlót, sőt árulót támadják, a másik fél pedig populista néptribun álarcába bújt ortodox kommunistát lát benne, a pártnak egyféle trójai falovát, amelyet a kommunisták a demokrácia bástyái mögé akarnak becsempészni? Az Ellenzéki Kerekasztal által tegnap a köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban benyújtott új javaslat kulcsa az, hogy ez az intézmény csak a választások után lépne életbe és az elnök személyéről a parlament döntene. Mint közismert, az Ellenzéki Kerekasztal ezzel annak szeretné elejét venni, hogy Pozsgay - tehát a párt embere - erős elnöki funckió birtokában segítségére lehessen pártjának a választások előtt és alatt. Hogy Pozsgay helyzetének esetleges változása a pártján belül mennyiben módosíthatja az ellenzék álláspontját e kérdésben, korai volna még találgatni. Mindenesetre - és egyelőre - a labda az MSZMP térfelén van. A találgatások központi figurája az a Fejti György, aki Pozsgay mellett az MSZMP delegációjának másik fő személyisége, és aki rezzenéstelen arccal, a megütközés bármely jele nélkül vette tudomásul azt, amit Pozsgay a múltkori tárgyaláson a pártvagyonról és a munkahelyi pártszervezetekről mondott. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék ideológiai harca - 1. folyt.
|
Ha Fejti szolidáris lesz Pozsgayval, komoly esély van rá, hogy a delegáció keresztülvigye álláspontja érvényesítését a Központi Bizottság segítségével. Ha azonban Fejti Pozsgay ellen fordulna, a végeredmény nehezen kiszámíthatóvá válik, ide értve ennek következményeit az egész békés átmenetre, vagy legalábbis a kerekasztal-tárgyalásokra. E tárgyalások hitele ellen különben is komolynak szánt csapással próbálkozott meg tegnap a SZOT, mikoris kivonult a tárgyalóteremből. Budapesten sokak véleménye, hogy a párt konzervatív erői, felmérve helyzetük folyamatos gyengülését, a szakszervezeteken belül igyekeznek megvetni a lábukat és teret nyerni. Ha ez így van, akkor talán ugyanannak az illúziónak a rabjai, mely úgy képzeli, hogy a magyar társadalom munkavállalói most homogén, sokmilliós tömegben sorakoznak fel a SZOT vezetői mögött, egységesen, egy emberként támogatva őket a döntésükben, hogy kivonulnak a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokról. Talán ezért az egyért sajnálhatjuk, hogy a SZOT nem indulhat a választásokon. Akkor ugyanis mindenki számára egyértelműen kiderülne, mekkora is ezeknek a szakszervezeteknek a valós súlya, tekintélye, népszerűsége és hitele a magyar társadalomban. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|