|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona jelenlétében történjenek. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|