|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Ezt követően tértek át az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekre, elsőként a köztársasági elnöki intézményről szóló téma megvitatására. A bizottsági előterjesztésből ismételten kiderült, hogy ebben a kérdésben közeledtek a legkevésbé az álláspontok. A felek csupán abban értenek egyet, hogy szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére. Ez utóbbi módozatairól azonban jelentősek a nézetkülönbségek. A patthelyzet áthidalására az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett be. A javaslatcsomag értelmében az EKA indítványozza az államfő, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevételét a módosított alkotmányba. A módosításban szereplő köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét illetően az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak kell megfelelnie, kiegészítve az államfő jogkörét a hadsereg-főparancsnoki jogkörrel. A javaslat értelmében a köztársasági elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Az indítványt ismertető Antal József rámutatott, hogy ezzel a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági elnöki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Tekintettel az EKA indítványának nagy jelentőségére, a harmadik oldal és az MSZMP egyetértett abban, hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői szinten tanulmányozzák, s később térnek rá vissza. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|