|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi léte
|
------------------------ München, 1989. augusztus 30. (SZER, Magyar híradó) - A hétfői egyeztető tárgyaláson elhangzott bejelentés a munkahelyi pártszervezetekről, szemmel láthatóan nagy vihart kavart. Vegyük sorra az eseményeket, mi történt: A hétfőn délután 5-től este 10-ig tartó háromoldalú egyeztető tárgyaláson, amikor szóba került a pártok munkahelyi tevékenységének kérdése, az MSZMP rövid tanácskozási szünetet kért. Ezután Pozsgay Imre bejelentette: az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal javaslatát, hogy pártszervezetek nem működhetnek a munkahelyeken. A munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetéséhez konkrét javaslatok is elhangzottak, eszerint a bíróságokon a párttörvény életbe lépésének napján, az államigazgatási helyeken idén év végéig, egyéb munkahelyeken jövő év június 30-ikáig, a fegyveres testületeknek pedig jövő év december 31-ikéig szüntetnék be az MSZMP szervezetek működését. Ez volt tehát hétfő este. Kedden, azaz tegnap délután a budapesti pártbizottság küldöttklubjában Nyers Rezső közölte: Pozsgay Imrének csak arra volt felhatalmazása, hogy a bíróságok, ügyészségek és közhatalmi szervezetek esetében fogadja el a másik két oldal javaslatát, valamint arra, hogy a fegyveres testületek esetében is lehetségesnek tartsa, de nem egy közeli időpontra a pártszervezetek kivonulását. Viszont az üzemi-munkahelyi pártszervezetek ügyében az MSZMP álláspontja az, hogy a pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába, de nem az, hogy vonuljanak ki a vállalatoktól. Ebben a kérdésben tehát Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása azt az álláspontot képviselni a politikai egyeztető tárgyalásokon, amelyet képviselt. Ehhez Nyers Rezső azt is hozzátette: nem fogja ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP munkahelyi léte - 1. folyt.
|
Ezek után következett Pozsgay Imre MTI-nek adott nyilatkozata, amely szerint mégsem állapodtak meg az egyezető tárgyalásokon a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, hanem olyan megállapodási terv született, amely nem zárná ki, hogy üzemen kívül működhessenek az üzemi pártszervezetek. És megerősítette, hogy a tárgyalásokon az MSZMP-küldöttség álláspontja az: a munkahelyi pártszervezetek ne épüljenek be a vállalati struktúrába és munkaidőben párttevékenységet ne folytathassanak. Ennyit a tényekről. Arról pedig, hogy akkor viszont mi értelme van, hogy ott legyenek, hogyha úgysem szólhatnak bele a vállalat dolgaiba, továbbá arról, hogy ilyen, naponta változó álláspontok esetén hogyan lehet egyáltalán tárgyalásokat folytatni, Hamburger Mihályt hallják: - Én csak ülök és csodálkozom. Tegnap még kérdéseket fogalmaztam meg egy kompromisszumos javaslattal kapcsolatban, ma pedig arról értesülök, hogy ez a javaslat nem létezik, hogy az MSZMP tárgyalóküldöttségét vezető Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása kompromisszumos javaslat megtételére. Arról is értesülök, hogy Pozsgay Imre nemcsak a teljesen népszerűtlen, konzervatívnak jellemzett Grósz Károllyal került ismét ellentétbe, hanem reform- és elv-társa Nyers Rezső sem értett vele egyet a munkahelyi pártszervezetek lépcsőzetes felszámolásában. De mivel ért egyet maga Pozsgay, aki sort kerített egy újabb kompromisszumos javaslat megtételére? Nem írígylem azokat, akik egy olyan párt vezetőiként tevékenykednek, mint az MSZMP. Múltbeli tevékenysége után nem tűnik túlságosan bölcs dolognak az MSZMP által kialakított tárgyalási stratégia. Az MSZMP iránti - amúgy is megcsappant - bizalmat az ilyen típusú tárgyalási mód feltehetően nem fogja erősíteni sem a társadalom, sem a tárgyalópartnerek szemében. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP munkahelyi léte - 2. folyt.
|
Ennek előrebocsátása után érdemes mégis egy pillantást vetni az újabb kompromisszumos javaslatra -, hátha még holnap is érvényben lesz. Ez két részből áll. Az egyik: az MSZMP nem mond le a munkahelyi pártszervezetekről, de a méltányosságot figyelembe véve a többi pártnak is lesz lehetősége arra, hogy munkahelyi szervezeteket hozzon létre. Igaz: a többi párt nem ezt kérte, hanem azt, hogy az MSZMP-nek se legyenek munkahelyi szervezetei. Miután a többi pártok nem kívánnak munkahelyi szervezeteket létrehozni, így a kompromisszumnak ez a része csak az "eszi, nem eszi - nem kap mást" mondással jellemezhető. De van a kompromisszumos javaslatnak egy másik része is: eszerint az MSZMP szervezetei a munkahelyeken lesznek továbbra is, de nem tagolódhatnak be a munkahelyi szerkezetbe és tevékenységüket csak munkaidő után folytathatják. Vajon mit is takar ez a javaslat? Mi lesz majd ezeknek a pártszervezeteknek a tevékenységi köre, milyen kérdésekkel fognak taggyűléseiken foglalkozni? Netán az országos politika kérdéseivel? Vagy a területek, a megyék, járások és területek problémáival? Ez esetben viszont mi az értelme annak, hogy az MSZMP ragaszkodik az üzemi szervezetek létéhez? Ezek a kérdések éppúgy megvitathatók az üzemben, mint a kerület más helyiségében. De tegyük fel, hogy az üzemi pártszervezetek olyan kérdéseket fognak megvitatni, amelyek összekötik őket - azaz a munkahelyi problémákat. Ebben az esetben újabb probléma adódik: hogyan lehet biztosítani azt, hogy a munkahelyi kérdéseknek a megvitatása ne legyen egyúttal beleszólás is a vállalat ügyeibe. Ez esetben ugyanis a munakhelyi pártszervezet már betagolódik a munkahelyi szerkezetbe. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP munkahelyi léte - 3. folyt.
|
Ha viszont a megvitatás nem jelent egyúttal beleszólást is, akkor miért érdekeltek az MSZMP tagjai abban, hogy a munkahelyen szervezkedjenek, hogy teljesen feleslegesen beszélgessenek olyan kérdésekről, amelyekbe amúgy sincs beleszólásuk. De hagyom a további kérdéseket, abban a reményben, hogy holnap már nem nekem kell törnöm a fejem egy mégújabb kompromisszumos javaslat buktatóin - és ezzel a kerekasztal résztvevői is elmondhatják véleményüket egy valamennyire mégis komolyan vett javaslatról. +++
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|