|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Mit képvisel az SZDSZ? - 1. folyt.
|
Az azonban talán csak tegnap jutott a széles közvélemény tudomására, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kemény álláspontot foglal el az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak többségének engedékenységével szemben is. Ahogyan ezt a naggyűlés szónoka, dr. Tölgyessy Péter a szabad demokraták államjogász szakértője megfogalmazta: a demokrácia alapintézményeiben nincs helye alkunak. A munkásőrség, a jogállamiság, a szólásszabadság, a választási esélyegyenlőség, valamint a pártvagyon és a köztársasági elnök intézménye azok a kérdések, melyekben a szabad demokraták nem alkusznak, nem alkudhatnak meg. Ezek sorából emeljük ki azt a két kérdést, mely a tegnapi naggyűlés beszédeiben is központi helyet foglalt el. Az egyik a köztársasági elnök intézményének bevezetése. Mint közismert, az MSZMP azt szeretné, ha az úgynevezett átmeneti időszakban egy erős jogkörökkel - a népképviselettel szembeni erős jogkörökkel - felruházott államfőt választanának népszavazással, még a parlamenti választások kiírása előtt. Jelöltje is van erre a posztra Pozsgay Imre államminiszter személyében. Az is tudott dolog, hogy az Ellenzéki Kerekasztal jónéhány szervezete hajlik rá, hogy e kérdésben meghajoljon az MSZMP akarata előtt. Nos, a Szabad Demokraták Szövetségének elvi és politikai fenntartásai vannak ezzel az elképzeléssel szemben. Ezek a fenntartások úgy foglalhatók össze, hogy megengedhetetlen, hogy egyetlen személy, ráadásul az MSZMP, de akár bármely más párt képviselője kezében akkora hatalom koncentrálódjon, mely hatalommal félresöpörheti a remélhetően szabad választásokon megválasztott parlamentet, népakaratot, irányíthatja a kormányt, a fegyveres testületeket kivonhatja a parlament ellenőrzése alól, és ha úgy látja jónak, akár kihirdetheti a szükségállapotot is. (folyt.)
1989. augusztus 27., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|