|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Állásfoglalás a szociálpolitika lehetséges mozgásteréről (1. rész)
|
1989. augusztus 25., péntek - A szociális feszültségek növekedése számos ponton veszélyes határokhoz érkezett. Jelentős csoportok végletesen leszakadtak, másoknál fennáll ennek veszélye. Ez a gazdasági és politikai konszolidáció akadályává is válhat. Egyebek között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet a politikai egyeztető tárgyalások II/2-es számú ,,A gazdasági válság szociális következményei és kezelésének módjai,, elnevezésű szakértői munkabizottság juttatott el augusztus 24-én tartott üléséről a Magyar Távirati Irodához.
A felek a társadalmi folyamatok befolyásolásánál javasolják annak figyelembe vételét, hogy az emberek egyes csoportjai, széles rétegeinek érzékenysége jelentősen megnőtt a szociálisan kedvezőtlen vagy bizonytalan hatásokkal szemben. Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gazdasági folyamatokat figyelembe véve a következő két-három évben nagyjából a jelenlegi szociális célú erőforrások reálértéken való megőrzésével lehet számolni, de arra okvetlenül szükség van. A felek jelentős új hajtóerőt látnak a politikai demokrácia, az egyéni és a közösségi kezdeményezések, s egyáltalán, a szociálpolitika és a közélet társadalmasításának kibontakoztatásában, a művelődési leszakadás megfékezésében. Tartalékok tárhatók még fel a ma ismert szociálpolitikai ,,nagy rendszerekben,, is. Mindez módosítja az állami szociálpolitika közvetlen szerepét anélkül, hogy felmentené azt az alapvető szociálpolitikai funkciók teljesítése alól. Nagy lehetőséget látnak a tulajdonszerkezet olyan átalakításában, amely lehetővé teszi a szociális vállalkozásokat, a non profit szektor bővítését, a lakosság gazdasági kezdeményezésének állami eszközökkel is ösztönzött részvételét; mindezek révén a szociális problémák újszerű megoldását. A feladat: a rendelkezésre álló összegeket, a régi és új intézményeket társadalmi értelemben hatékonyabban fordítsák a szociális problémák kezelésére. A felek a következő üléseken ezekből kiindulva vitatják meg az egyes kiemelt témákat. x x x A politikai jellegű egyeztető tárgyalásokhoz hasonlóan a gazdasági és a szociális kérdésekkel foglalkozó középszintű kerekasztal is hat szakértői munkabizottságot működtet. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Állásfoglalás a szociálpolitika lehetséges mozgásteréről (2. rész)
|
A II/2-es számú munkabizottság mostani, csütörtöki ülésén a szociálpolitika lehetséges mozgásterét vitatta meg az elkövetkezendő évekre. Az MTI értesülése szerint augusztus 31-én a lakáspolitikai változások szociális kérdéseit vitatják meg, szeptember közepéig a társadalombiztosítás döntést igénylő kérdéseiről tárgyalnak, különös tekintettel az alacsony, illetve a túlzottan magas, valamint a kiemelt nyugdíjakra. A közleményt aláíró felek az MTI munkatársának elmondták, hogy ezúttal érdemi, tartalmi vita folyt, a szociálpolitika iránt elkötelezett szakemberek valódi eszmecseréje bontakozott ki a kedvező légkörű megbeszélésen. Bánfalvi István az MSZMP részéről kifejezte meggyőződését: mindannyian azzal a felelősséggel ültek asztalhoz, hogy kötelességük közösen megkeresni azokat a legfontosabb megoldásokat, amelyek a gazdasági és politikai válságból való kilábalás során védik a legnehezebb helyzetben lévőket, megakadályozzák, hogy nagyobb társadalmi csoportok jóvátehetetlenül leszakadjanak a társadalmi átlaghoz képest. Különösen fontosnak ítélte, hogy miközben a mai politikai közéletre sokszor az intolerancia, a vádaskodás jellemző, a munkabizottság ülésén - pártállástól függetlenül - mindenki arra törekedett, hogy a nehéz sorban élők ne eshessenek napi politikai konjunkturális küzdelmek áldozataivá. A mostani megegyezés erkölcsi jelentőségét jelzi az a tény, hogy politikai elvek feladása nélkül is össze lehet fogni a társadalmi problémák megoldására. A felek józanságának köszönhető, hogy sikerült közösen körvonalazni egy valóságosan végrehajtható szociálpolitika reális mozgásterét. Zám Mária az Ellenzéki Kerekasztal részéről annak a véleményének adott hangot, hogy a szociálpolitika kérdéseiben nem a három tárgyaló fél között a legsúlyosabb az ellentét. A gazdasági lobby, az ügy ,,kerékkötője,,, amely anélkül kívánja talpra állítani a gazdaságot, hogy megfizetné a munkaerő árát. A szociálpolitika mai helyzetében nem tehet mást, mint saját költségvetésén belül kénytelen mérlegre tenni, mely csoportok azok, amelyektől elvehet, illetve kiket részesíthet előnyben. Nem tartható fenn tovább az a viszony a termelőszféra és a szociálpolitika között, hogy a szociálpolitika menedzseli a gazdaságot. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Állásfoglalás a szociálpolitika lehetséges mozgásteréről (3. rész)
|
Amennyiben Magyarország áttér a piaci gazdálkodásra, nemhogy gyengíteni kellene az állami szociálpolitikát, a társadalom védelmében sokkal inkább erősíteni szükséges az állam hatalmát e téren. A mai strukturaváltás felemás körülmények között vajúdik. Amíg csupán arra koncentrálunk, hogy mi változzék a termelőszférában, a szociálpolitikai juttatások megnyírbálása lényegében oda vezet, hogy újból leértékelődik a munkaerő. Véleménye szerint a további tárgyalásokon konkrét kérdésekben lehetnek komolyabb nézetkülönbségek. Dr. Soósné dr. Dobos Mária a harmadik tárgyaló fél részéről elmondta: a harmadik oldal a mostani tárgyaláson is hiányolta, hogy a kormány nem rendelkezik átfogó társadalompolitikai koncepcióval. Addig ugyanis nem teremthető összhang a részfolyamatokkal, amíg a foglalkozás-, a bér- és az árpolitika reformját nem dolgozzák ki teljeskörűen. A harmadik oldal ezért igényli e koncepciók mielőbbi kimunkálását, azt, hogy az azonban megfogalmazott cél- és eszközrendszerrel összhangban alakíthassák ki a szociálpolitika keretfeltételeit is. Egyetértett azzal, hogy a gazdasági lehetőségek sok tekintetben behatárolják a szociálpolitika mozgásterét, mégis a gazdaság- és a szociálpolitika kapcsolatát feltétlenül újra kell gondolni, mert a szociális feltételek hiányával maguk a jövedelemtermelő tevékenységek is lefékeződnek. A közeljövő feladatát abban jelölte meg, hogy a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett nemcsak gazdasági, hanem a társadalmi optimumra is törekedni kell. Fontos, hogy olyan intézkedés ne szülessék, amely visszaélne a társadalom tűrőképességével. (MTI)
1989. augusztus 25., péntek 16:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|