|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A soproni piknik
|
München, 1989. augusztus 22. (SZER, Nemzetközi sajtó) - A páneurópai piknik során nyugatra menekült keletnémet állampolgárok számát a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung 900-ra becsüli. Az eseménnyel szinte kivétel nélkül mindegyik nyugatnémet napilap hosszasan foglalkozik. A Die Welt megjegyzi, hogy Közép-Németország lakói a nyugatnémet tv-társaságok jóvoltából szombaton a Kelet-Német kormány évtizedek óta legsúlyosabb vereségét élhették át a képernyők előtt. A megnyíló határ ellen intézett roham felért egy szavazással - írja a Die Welt. A kommentár szerzője így folytatja írását: - Nos odaát mostmár mindenki tudja, hogy néz ki, amint egy tömeg nekilódul a határnak. Itt pedig mindeni utánaszámolhat, hogy odaát mennyi időt szánnak arra, hogy a látottakat megemésszék. A helyzetet csak azért is stabilizálni kívánók mind izgatottabban ismételgetik régi receptjüket: minél gyorsabban, minél több pénzt pumpálni Honecker kasszáiba, hogy ő aztán ezzel a pénzzel adhasson értelmet az életnek. De nem elégszer mondták-e nekünk már a menekültek, hogy ők nem több cukorkáról, vagy több használt kocsiról álmodnak, hanem kevesebb gyámkodásról. Annyi pénz különben sincs, amennyivel az életet abban a nagy koncentrációs táborban értelmessé tehetnénk. Ha most néhány pótlólagos milliárdot átutalnánk Honeckernek, nem tudná másra használni, mint eddig: minden idők legmodernebb államhatárát kiépíteni, mostmár Csehszlovákia és Lengyelország felé is. A gyilkolás ugyancsak legmodernebb eszközeivel felszerelve. (folyt.)
1989. augusztus 22., kedd
|
Vissza »
|
|
- A soproni piknik - 1. folyt.
|
Mikor veszik észre politikusaink, hogy a katasztrófát csak egyféleképpen lehet kivédeni: ha Honeckert és támogatóját Gorbacsovot olyan erkölcsi nyomás alá helyezi, amely alatt már nem kerülhetik ki az önrendelkezés kényes kérdését. - Lengyelország kapcsán már idézett Frankfurter Allgemaine Zeitung "Kapu a határon" címmel, a Magyarországon tartózkodó, kivándorolni szándékozó keletnémet állampolgárokkal is kommentárban foglalkozik. Ime a kommentár egyik idevágó részlete: Az NDK-ból németek százai tartózkodnak Magyarországon azzal a feltett szándékkal, hogy a zöld határon átkelve először Ausztriába, onnan pedig a Német Szövetségi Köztársaságba szöknek. A jelenlegi határvédelem eszközeit tekintve Magyarország nem képes megakadályozni ezt a belső német népvándorlást. A férfiakra, asszonyokra, gyermekekre immár tilos lövéseket leadni. Az pedig nevetséges lenne, ha a fiatal magyar sorkötelesekből kettős sorfalat állítanának fel a határ mentén, bár a biztonság kelet-berlini, no és bukaresti megszállottjai humorérzék híján nem osztják ezeket a megállapításokat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, miután a keletnémet és a nyugatnémet polgárokkal szembeni hazai bánásmód különbségeit ecseteli, végkövetkeztetésképpen megjegyzi: Nem Magyarország feladata az, hogy a többi országban megmentse az uralmon lévő hatalmat a széthullástól, vagy megteremtse a demokratizálódás kényszerét. Magyarországnak ebben a vonatkozásban a saját háza táján is van mit tennie. +++
1989. augusztus 22., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|