|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 2O-i ünnepségek (31.rész)
|
A misét celebráló Paskai László biboros, Magyarország primása, esztergomi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az idei ünnep sajátossága, hogy több mint négy évtized után, a régi hagyományoknak megfelelően körmenetben kísérhetik a hívők a Szent Jobbot Budapest utcáin. A körmenet nem csupán egyházi szertartás, hanem egyben a magyar nép hódolata is első királya előtt, hiszen a Szent Jobb nemcsak egyházi, hanem nemzeti ereklye is. Emlékeztetett arra, hogy az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenti József bíboros, hercegprimás vezette, aki kijelentette, hogy Magyarország ezeréves múltja Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. A magyar nép büszkén őrzi a Szent István-i hagyományokat a családban, a társadalomban. A 42 évvel ezelőtt elhangzott megállapítás ma is aktuális - tette hozzá a prímás, majd arról szólt, hogy az államalapító a magyar nép apostola volt, aki népét a kereszténység felvételéhez segítette. Szerzeteseket, igehirdetőket hívott az országba, törvényben biztosította a keresztény hit terjesztésének eredményességét. Paskai László kiemelte: büszkén őrizzük a királytól kapott legnagyobb és időtálló értéket: a nemzet építésének felelősségtudatát. A továbbiakban kijelentette: mai életünk sokféle társadalmi változása, a megújulás egyik fontos összetevője az emberek erkölcsi magatartása, tisztessége, felelősségtudata. Ez az erkölcsi alap a nemzet életének, történelmi távlatának is igazi belső tartalma. Végül felhívta a figyelmet a határainkon kívül élőkre, az erdélyi magyarokra is, akik magyarságuk miatt szenvednek, s akik érdekében cselekedni kell. A liturgia úrfelmutatással, illetve áldoztatással folytatódott, majd elindult az országos Szent Jobb körmenet. A Szent István tér-Guszev utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István tér útvonalán elhaladó menetben ott voltak a magyar állami élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviselet számos tagja, a különböző - női és férfi - szerzetesrendek, a papság képviselői. A menet közepén haladt a Szent Jobb, mögötte a bíboros főpásztor. A körmenet befejezése után a nemzeti ereklyét ismét visszahelyezték őrzési helyére, a bazilika Szent Jobb kápolnájába. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|