|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 20-i ünnepségek (7. rész)
|
Cegléd - Németh Miklós A várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő Cegléd főterén a délelőtt tartott politikai nagygyűlésen - a kormány és az MSZMP központi ünnepségén - Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP elnökségének tagja mondott beszédet. - Megtiszteltetés számomra, hogy ezen a nyári vasárnapon Önök közt lehetek. Akkor, amikor az idei gazdag búzatermésből már szerte az országban friss kenyeret sütöttek. Köszöntöm Önöket, a televíziónézőket és a rádió hallgatóit az európai magyar államiság, Szent István és az új kenyér ünnepén. Őseink gondos figyelme már évszázadok óta egybefonta az új kenyér ízét és Szent István emlékét. Emlékeztetve bennünket a kenyér életet megtartó ősi erejére és arra az erőre is, amely az államalapítással a magyarság legapróbb sejtjeit, a családokat nagyobb közösségbe vonta egybe és keretet adott az élet és a munka folytonos, szerves megújulásának. Itt Cegléden, a termékeny magyar Alföldön a learatott búzatáblák és büszkén magasodó kukoricások között most mindnyájan, együtt és újból átérezhetjük azt, amit ez a táj évszázadok óta bizonyít: a termőföld otthont ad nekünk, ha szorgosan dolgozunk. Ez az ünnep igazi népi ünnep. Hiszen ezen az ünnepen Szent István és a magyar nép a főszereplők. Az a magyar nép, amely itt a Kárpát-medencében immáron több mint egy évezrede napi szorgos munkájával fenntartója annak a népi közösségnek, amelynek tagjaként és örököseként mi most itt ünneplésre összegyűltünk. (folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|