|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kenyérgyáravatás Cegléden - Németh Miklós beszéde
|
1989. augusztus 20., vasárnap - Az augusztus 20-ai központi ünnepség színhelye a megalapításának 625. évfordulóját ünneplő Cegléd. A város vendége Németh Miklós miniszterelnök, az egésznapos gazdag program keretében vasárnap reggel felavatta a város új kenyérgyárát. Délelőtt a Szabadság téren 10 óra 30 perckor politikai nagygyűlés kezdődött, amelyen Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Történelmünkre utalva hangsúlyozta: népünk több ezer éves felnőtt, érett nép, azért maradhatott fenn, mert okosan tudott harcolni, a saját útját járta, Magyarországot saját törvényei szerint kormányozta. Szent Istvánra emlékezve elmondta, hogy a magyar nép halhatatlanja, ő volt az, aki megteremtette államiságunk szervezeti alapját, az egyház segítségével vezette be a magyar népet az európai népek kultúrközösségébe. Az ország jövőjéről szólva hangoztatta: azt a társadalmi megbékélés, összefogás garantálhatja. Az ország belső nyugalmának garanciája éppen a népben van. Hogy a magyar embernek mekkora bizalma van a parlamentben, a kormányban, a különböző pártokban azt majd szabad választásokban kinyilvánítja. A lényeg: a nép iránti felelősség. Most akármilyen problematikus a bizalmi helyzet, a politikai élet minden szereplőjétől a nép felelősségteljes magatartást vár el. A bizalmi vita miatt nem ítélhetjük magunkat bénaságra. A kormány működik és közben minden hangra figyel, meghallja azt is, amely nemcsak a fülét, hanem a becsületét is sérti, és azt visszautasítja szóval és cáfolni kívánja tettel. Korántsem haszontalan most itt kimondani - hangoztatta a továbbiakban: az MSZMP reformerői és a kormány nem hátrálnak, hanem tudatos harc közben, ha nem is mindig töretlenül, de előremennek. A reformerők nem taktikai engedménynek, hanem stratégiai céljuknak tekintik a valódi demokráciát, az alkotmányos jogrenden nyugvó államot, a piacgazdaságot, a magántulajdon tiszteletét, a vállalkozás ösztönzését, a lelkiismereti és vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját, a települések valódi önkormányzatát, a hagyományos erkölcsi értékek tiszteletét. (MTI)
1989. augusztus 20., vasárnap 12:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|