|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz esztendőn át őrizték ott nagy titokban. A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével, körmenettel emlékeztek az első magyar királyra. A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba, amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án juttatta vissza. A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|