|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet menekültek
|
London, 1989. augusztus 14. (BBC, Londoni panoráma) - A határőrök szigorúságának enyhülésével egy másik menekülthullám is kialakult: keletnémetek tömegei áramlanak át Nyugat-Németországba, Magyarországon és Ausztrián keresztül. Nyugat-Németország reakcióit a Times és a Guardian című angol napilapok két mai cikke vizsgálja: A Times budapesti tudósítja jelentése szerint Nyugat-Németország bezárja budpesti nagykövetségének kapuit, mert az épület megtelt. Jelenleg 180 keletnémet várja itt, hogy Nyugatra emigrálhasson. Bonn kevesebb, mint egy hét leforgása alatt immár a második diplomáciai misszióját zárja be - az első a kelet-berlini volt, kedden. Eközben a legális emigráció bürokratikus lassúsága miatt keletnémetek tömegei lépik át a határt Magyarország és Ausztria között, Sopron közelében. Sopron mellett történt, hogy Magyarország megkezdte a vasfüggöny néven ismert szögesdrót leszerelését Kelet és Nyugat között. Ez győzte meg a keletnémeteket arról, hogy itt könnyen átjuthatnak Ausztriába, onnan pedig Nyugat-Németországba. A kétségbeesett menekülés nyomai mindenütt fellelhetők. A tájat hátrahagyott keletnémet autók tarkítják, melyekből tulajdonosaik kiszálltak, hogy gyalog lépjék át a határt. A másik módszer az, hogy a keletnémetek autóstól kinéznek maguknak egy helyet, rálépnek a gázra és átszáguldanak a határvonalon, miközben a határőrök életüket mentve ugrálnak széjjel az autók elől. Magyarország tehát akarata ellenére belekeveredett abba a menekült játszmába, amelyet Varsói Szerződés-beli szövetségese, Kelet-Németország és fontos új gazdasági megmentője, Nyugat-Németország folytat. Egy belügyminisztériumi hivatalos személy így fogalmazott - idézi a Times - ez az egész alapvetően német probléma, de Magyarországon csattan az ostor. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Keletnémet menekültek - 1. folyt.
|
Kívülről szemlélve Magyarország a kemény kéz politikáját alkalmazza. A határőrség parancsnoka a múlt héten kijelentette: "Magyarország nem hagyja magát arra felhasználni, hogy a kelet-európaiak innen emigráljanak külföldre illegálisan." A parancsnok szerint augusztus elseje óta legalább 25 személyt - főként keletnémeteket - küldtek haza. Valójában azonban Magyarország igen engedékeny az emigrálni szándékozó keletnémetekkel szemben. Az osztrák televíziónak adott interjújában egy frissen menekült keletnémet asszony elmondta, hogy a magyar határőrök szándékosan elfordították a fejüket, hogy ne lássák, amikor a határt átlépi. Akiket először fognak el, csak szóbeli figyelmeztetést kapnak. Akiket többször, azoknak belebélyegeznek az útlevelébe, és 48 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot. A helsinki emberi jogokat ellenőrző magyar bizottság adatai szerint azonban 400 már kiutasított keletnémet személy továbbra is Magyarországon van. A budapesti nyugatnémet követség bezárását a Guardian mai cikke is megerősíti. A lap ezt úgy magyarázza: lehet, hogy Nyugat-Németország megváltoztatja az eddig "nyitott kapu" néven ismert politikáját a keletnémet menekültekkel szemben. Annak idején e politika miatt építette meg a keletnémet kormány a berlini falat 1961-ben. Egy nyugatnémet lap szerint hírszerzői jelentések tudni vélik, hogy a 16,6 milliós keletnémet lakosságból 1,5 millió szeretne emigrálni. Mindennek ellenére a két Németország kapcsolatai javulnak, mégpedig eddig soha nem látott mértékben. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|