|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ausztria és a KGST
|
Washington, 1989. augusztus 10. (Amerika Hangja, Esti Híradó) - Simányi Tibor bécsi munkatársunk mai jelentésének témája Ausztria és a KGST-országok kereskedelme. - Az osztrák bankok követelése a KGST-államokkal szemben 1988 végén 135 milliárd schillinget tett ki, a KGST-államok betétje osztrák bankoknál összesen 37,8 milliárd schillingre rúg. A KGST- államok bruttó adóssága Ausztriával szemben 1988 végén 165 milliárd schillingre emelkedett, azonban adósságuk dollár alapon számítva 13,3 milliárd dollárról múlt év szemptemberéig 12,1 milliárd dollárra csökkent, mert a számolási időszakban a dollár árfolyama esett. Az 1988-as év nemrégiben nyilvánosságra hozott mérlegéből ez a néhány adat a legszembeszökőbb. Szakértők úgy vélik, hogy az osztrák KGST-kereskedelem a következő - az 1990-es - évben még növekedni fog. Mindez persze igen csekély a teljes osztrák külkereskedelmet tekintve, ugyanis az osztrák piacrészesedés a KGST-vel folytatott kereskedelemben 1988-ban mindössze 6,5 százalékot tett ki. Azonban más is kiolvasható a bécsi Gazdaságkutató Intézet jelentéséből. Ipari termékek behozatala Dél-Koreából, Tajvanból, Hongkongból és Szingapúrból, túlszárnyalta a KGST-államokból származó ipari importáruk értékét, különösen olyan ipari országokét, mint az NDK és Csehszlovákia - a Szovjetuniót nem számítva. Ez világosan mutatja, milyen hatalmas fejlődést könyvelhetnek el a kelet-ázsiai államok, amelyek pedig alig néhány évvel ezelőtt még nem számítottak komoly konkurrenciának a KGST-országokkal szemben. (folyt.)
1989. augusztus 10., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ausztria és a KGST - 1. folyt.
|
Japán közöttük is külön helyet foglal el. S a Japánból származó ipari termékek 1988-ban alig maradtak mögötte annak az ipari-áru importnak, amely a Szovjetunió nélkül számítva, a KGST-államokból érkezett Ausztriába. A kelet-európai osztrák kereskedelem mérlege 1988-ban 6,2 milliárd schilling aktívumot mutat ki. Osztrák gazdasági körökben felmerül az a kérdés is, milyen hatással lesz az osztrák KGST- kereskedelemre, ha Ausztria az 1990-es évek folyamán teljes jogú tagja lesz az EK belpiacának. A szakértők úgy vélik, ez csak javára szolgálna Ausztria keleti kereskedelmi kapcsolatainak, mert a KGST egészében is, de a tagok egyenként is a legnagyobb érdeklődést tanusítják az Európai Közösséggel folytatható kereskedelem iránt. S Ausztria itt is a közvetítő szerepét játszhatja. De nyugat-keleti irányban is Ausztria bizonyos mérföldkövet jelenthet az Európai Közösség megalakítandó belpiaca, és a KGST-államok közötti kereskedelemben, hiszen a legtöbb nyugat-európai, sőt igen sok amerikai vállalat is igénybe veszi olyan osztrák vállalatok közvetítését, amelyek már hosszú évek óta folytatnak kereskedelmet kelet-európai vállalatokkal. A bécsi Gazdaságkutató Intézet mérlegéből az is kitűnik, hogy Ausztria a Szovjetunió után Magyarországgal folytatta a legélénkebb kereskedelmet: 6,8 milliárd schilling értékben exportált és 6,4 milliárd schilling értékben importált magyar árukat. +++
1989. augusztus 10., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|