|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
E döntéseket azonban kizárólag saját elhatározásából kívánja meghozni. Az MSZMP osztja az Ellenzéki kerekakasztal és a harmadik tárgyalófél nézetét, hogy minden törvényes keretek között müködő pártnak belátható időn belül biztosítani kell a müködéséhez szükséges alapfeltételeket. Ebben szerepet kell vállalnia a parlamentnek, illetve a kormánynak is. Ennek érdekében javasolta egy szakértői bizottság létrehozását a kormány illetékeseinek bevonásával, a pártok képviselőinek részvételével, amelyik meghatározná, hogy mit tekintsenek alapinfrastruktúrának és mit a működés elemi feltételrendszerének. Vitatott kérdés a tárgyalásokon a pártok munkahelyi működése. Fejti György leszögezte: az MSZMP a teljes jogegyenlőség híve, s ebben semmilyen törvényi diszkriminációt nem tud elfogadnia. Úgy véli, hogy nem szükséges szabályozni a pártok felépítésének, szervezeti rendjének kérdéseit - ez alapvetően belügy. Az MSZMP ma tradicionálisan munkahelyi elven épül fel, s ezen hajlandó változtatni. Radikálisan módosítani kívánja e pártszervezetek feladatkörét, azonban nem támogat semmiféle adminisztratív tilalmat. Néhány közhatalmi intézményben ugyanakkor hajlandó megfontolás tárgyává tenni, hogy meghatározott időn belül megszünteti a struktúrákatt. Vita alakult ki a pártok müködési finanszirozásának szabályozásáról is. Az MSZMP részletes szabályozást tart szükségesnek, a teljes nyilvánosság mellett. Véleménye szerint egy párt akkor lehet következetesen szuverén, hogyha müködését nem külföldi forrásokból finanszirozza. Különösen elfogadhatatlan lenne ilyen támogatás felhasználása a választások idején. Fejti György vágül kijelentette: bár elég nagyok még a nézetkülönbségek, ez nem akadálya a tárgyalások folytatásának, a kiegyensúlyozott kompromisszumok létrejöttének. Ehhez mindhárom fél jóhiszeműsége, megegyezési készsége szükséges. Tóth András, a KB osztályvezetője a választási törvény előkészítésével foglalkozó politikai egyeztetésről tájékoztatva elmondta, hogy számos kérdésben előkészítették a megállapodást, másokban közelítették az álláspontokat, s egy sor kérdésben az eltérő nézetek, törekvések ütköztetéséig jutottak. Utalt arra, hogy a békés átmenet kulcskérdése a szabad választások megtartása, amelyben mindhárom fél egyetért. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|