 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Névtáblaper az V. kerületben
|
München, 1989. július 31. (SZER, Magyar Híradó) - Telefonon
kértem tájékoztatást Krassó Györgytől, a Magyar Október Párt egyik
alapító tagjától arról a szabálysértési eljárásról, amelyet az V.
Kerületi Rendőrkapitányság folytatott a Münnich Ferenc utca nevének
megváltoztatására irányuló akció kapcsán:
Mintegy másfél óra hosszat, reggel fél 9-től 10-ig tartott az a
szabálysértési tárgyalás, amelyet ez alkalommal igen békésen
folytattak le az V. Kerületi Rendőrkapitányságon, amely évtizedek
ótal hírhedt arról, hogy itt verték a fiatalokat és a demokratikus
mozgalmak képviselőit.
A sajtóban megjelent korábbi közlemények szerint szándékos
rongálás és a gyülekezési törvény megsértése miatt indult az
eljárás. Váratlanul kiderült azonban, hogy a rendőrség belátta,
vádjai megalapozatlanok, mert a tudatos rongálásról most nem esett
szó, sőt ki lett hangsúlyozva, hogy kizárólag azért folyik az
eljárás, mert rendezvényünket - ennek tekintették az utca
átnevezését - nem jelentettük be a rendőrségen, és így megsértettük
a gyülekezési törvényt.
A mi védekezésünk e tekintetben az volt, hogy Budapest régi
utcaneveinek visszaállítása kulturális kérdés, ezért rendezvényünk
kulturális rendezvény volt, márpedig a gyülekezési törvény szerint
kulturális rendezvényeket nem kell bejelenteni. Ezt a tárgyaló
rendőr őrnagy, Bodrogi József nem fogadta el. Rendkívül enyhe volt
az ítélet is, figyelmeztetés büntetésben részesítettek, amely ellen
mindketten fellebbeztünk, mivel úgy láttuk, hogy nem sértettük meg a
gyülekezési törvényt. Azért mondom, hogy ketten, Bánlaki József meg
én, tudniillik Rózsa Mihály, a harmadik elkövető nem jelent meg, és
nem tudjuk, miért nem volt ott.
Megjegyezném még, hogy a védekezéseinken kívül kértük a
tárgyalásba bevonni tettestársként, felbujtóként dr. Pongor Sándor
alezredest, aki több tanú előtt január 17-ikén kijelentette, hogy
mi, mármint ők, a rendőrség, leszedjük a táblákat, maguk meg tegyék
vissza holnap. (folyt.)
1989. július 31., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|