|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Ellenzéki dokumentumok - 8. folyt.
|
- A Jurta Színház elítéli az MSZMP Budapesti Bizottságának azt a kísérletét, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc legfényesebb dátumát, október 23-ikát kisajátítsa, a gyilkosokat és az áldozatokat, a szánt megbékélés szellemében összemossa. A szovjet csapatok segítségével hatalomra került MSZMP hóhérkülönítményei százakat végeztek ki a megtorlás éveiben, tízezreket et zártak börtönbe, százezrek kényszerültek hazájuk elhagyására. Mindezek következményeként az ország súlyos válságba került, megnyomorították a nemzetet, gyermekei sorsát kilátástalanná tették. Az MSZMP jelenlegi vezetői a mai napig nem határolták el magukat elődeik bűnös poltikájától. Épp ezért nincs erkölcsi hitelük és joguk ahhoz, hogy a magyar nép legszentebb ünnepét kisajátítsák. A hóhér és az áldozat között a kötél nem baráti kapocs. Budapest, 1989. július 21-ikén, Romhányi László elnök, Bogád Antal ügyintéző". X X X Közel 50 esztendővel aláírása után ismerte el először egy szovjet vezető annak a titkos paktumnak létét, amelyet Sztálin és Hitler kötöttek, és amelyben felosztották egymás között 1939-ben Lengyelországot és a baltikumot. A ZDF nevű nyugatnémet tévében július 23-ikán este a következőket mondta Valentyin Falin az SZKP külügyi osztályának vezetője. - Jóllehet nem kritika nélkül szemlélem a forrást, egy titkos kiegészítő jegyzőkönyv létéhez nem fér kétség. - Ennek a szövegét a Szovjetunióban még nem tették közzé. Ime szó szerinti fordításban a német jegyzőkönyv alapján a szigorúan titkosnak minősített szöveg. - "A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött meg nem támadási szerződés aláírása alkalmából a két fél alulírott meghatolmazottjai szigorúan bizalmas eszmecseréken megvitatták kelet-európai érdekövezeteik meghatározásának kérdését. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|