|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kézigránátos halászat a Balatonon
|
München, 1989. július 25. (SZER, Késő esti mai nap) - Szép Zoltán jegyzete következik: - Már Buffalo Bill és társai a vadnyugati fenegyerekek jóhírének sem használt, amikor néhány font friss pecsenyére vágyva csakúgy lepuffantottak egy-két marhát akárki nyájából. A Siófok környékén halászgató szovjet katonákat azonban még szigorúbban kell megítélni. Ők ugyanis idegenek és a megszálló nagyhatalmak egyenruhájában virtuskodnak. Mint azt a Balaton Rádió riportja hírül adta, Siófok és Balatonakarattya között a természetvédelmi területté nyilvánított nádasban szovjet katonák fogdossák a halat. Ha csupán horgásznának engedély nélkül, vagy tilalmi időben, még hagyján is volna. Éltek már vissza csúfosabban is a soha fel nem kínált vendégjoggal az ideiglenesen hazánkban tartózkodó katonák, de azon mód, ahogyan maguknak halat szereznek, még az MSZMP Siófok városi vezetőit is felháborította. A leleményes szovjet legények nem bíbelődnek sokat a horgászbot összeszerelésével, csalival, beetetéssel, a horogra kapott állat fárasztásával és hasonlókkal. Ők megjelennek, robbantanak és zsákmányolnak. A sajnos nagyon is jól ismert kézigránátos halfogást találták célravezetőnek, s miután idejük és kézigránátjuk bőven van, parancsnokaik is nyilván játszadozásnak veszik a dolgot, alkalmanként beszabadulnak a nádasba, és lerobbantják, amit a halgazdaság és a horgászok odatelepítettek, felneveltek. Csak az utóbbi napokban végrehajtott fegyvertényük kísérő jelenségeként mintegy 50 mázsa döglött hal maradt vissza a vízben. Elég lett volna egy egész hadosztály számára. De hát a szovjet orvhalászok nem a hadtáp emberei voltak, és nem is parancsot jöttek teljesíteni. Saját étvágyuk kielégítésére, no meg kedvtelésből estek neki a halnak, s a lőszeres ládából fölépített stégről bizonyosan elégedetten szemlélték a modern halharcászat gyors diadalát. (folyt.)
1989. július 25., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|