|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Október 23-ika ünnepléséről
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - Milyen hullámokat vert az MSZMP budapesti bizottságának javaslata, amely szerint október 23-ikát együtt kellene ünnepelni az MSZMP-nek és az ellenzéknek. A Magyar Október Párt kivételével, amely ellenzi a közös ünneplést - még egyik érintett szervezet sem tett közzé nyilatkozatot ebben az ügyben. Így - mint tegnap is - csak egyes politikai irányzatokhoz tartozó személyek magánvéleményét tudjuk idézni. Ma Dr. Demszky Gáborét, aki a Szabad Demokraták Szövetségének tagja. - A budapesti pártbizottságnak ez a bejelentése nem ért engem egyáltalán váratlanul. Ez a bejelentés beleilleszkedik abba a folyamatba, ami június 16-ikán megkezdődött. Ezen a napon a nemzet politizáló része visszavette, visszahódította a közelmúljának a legfontosabb eseményét: az ötvenhatos forradalmat. Egy kissé groteszk az a helyzet ugyanakkor, hogy az MSZMP áll ennek a folyamatnak az élére, és nemzeti kiegyezést hírdet. Számunkra október 23-ika nem a nemzeti kiegyzés napja, hanem a forradalom évfordulója. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy november 4-ike helyett október 30-ikán lesz a Köztársaság téren a koszorúzási ünnepség. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ez a gesztus az MSZMP részéről azt jelzi, hogy többé nem a forradalom leverésének a napját akarják megünnepelni - pusztán koszorúzni akarnak 30-ikán, ami rendben is van. Ugyanakkor - és itt egy követelést fogalmaznék meg - október 25-ikét, a parlamenti vérengzés napját hasonlóképpen gyászünneppé kellene nyilvánítanunk, vagy legalábbis ezen a napon a Parlament előt koszorúzni kellene a felkelők nevében, a forradalmárok nevében, az azon a napon lemészároltak nevében. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|