Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Unicum

Budapest, 1989. július 19. szerda (MTI-Press) - Magam is azok
közé tartozom, aki kisebb bajnak tartja azt, ha a hírközlő szervek
néha elvetik a sulykot, mintha a cenzúra (öncenzúra) szűlt írásokkal
untatnak bennünket. Mégis vannak olyan jelenségek, amelyeket szóvá
kell tenni, még akkor is, ha ez nem népszerű feladat, és joggal
általános az a vélemény, hogy a sajtó most is, akárcsak annak
idején, Nagy Imre reformjai mellett az elvárhatónál magasabb szinten
és nagyobb bátorsággal áll helyt.

    A Magyar Televízió két alkalommal is leközölte azt a riportot,
amit Zwack úrral, a híres likőrgyárossal készített. Nekem Zwack
úrral nincs semmi bajom, sőt becsülöm azért, mert kint volt ereje
ahhoz, hogy újra felkapaszkodjon, tőkéssé váljon. Ő a riporter
provokáló kérdéseire is igyekezett mértéktartóan válaszolni, ami jó
ideig sikerült is neki. A riporter azonban nem nyugodotott, úgy
érezte, annál jobb a riport, minél élesebb. Így aztán a végén
megállapodtak abban, hogy a likőrgyár államosítása jogtalan volt,
hiszen nem fizetett érte a magyar állam, ezért Zwack úrnak
visszajárna a volt gyára.

    Az első adást még elnéztem, az ismétlés már komoly, és az
utólagos korrekció hiánya súlyos hiba volt. Az államosítás, vagyis a
gyárak és a nagybirtok államosítása jogos forradalmi cselekedet
volt. Azt igazolta, hogy a tőkések és a nagybirtokosok nem tettek
semmit a kor színvonalához igazodó társadalmi reformok terén. Ha az
urak egy közép-európai népet ázsiai szinten tartanak, ha a 20.
században középkori viszonyokat tartanak fent, akkor a végre
felszabadított népnek joga, sőt kötelessége a nagytőkék és a
nagybirtok ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása. Tehát ne a magyar
népet, hanem a korábbi uralkodó osztályt kell felelőssé tenni az
ellenszolgáltatás nélküli államosításért.

    Ha Zwack úr és osztálya úgy gondolkodott volna a demokráciáról,
a munkások jólétéről, ahogyan a riportban vélekedett, nem került
volna sor államosításra, legalább is nem a likőrgyárakéra, hanem
megelégedtek volna a bankokkal, a nehézipar óriásaival. Demokratikus
országokban nem kerül sor sehol a kártérítés nélküli államosításra,
a szinte mindenre kiterjedőre még kevésbé. Ha Zwck úr kártérítésre
gondol, akkor a régi rend uraihoz, tőkéseihez forduljon a
panaszával. Ők provokálták ki az általa jogellenesnek minősített
eljárásokat. (folyt.)


1989. július 19., szerda 11:53


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD