|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Október Párt - 1. folyt.
|
Az első pont - hasonlóan az 1956 októberi követelések első pontjához - azt mondja ki, hogy a megszálló szovjet csapatok azonnal távozzanak Magyarországról, Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből, és nyilvánítsa ki teljes katonai és politikai semlegességét. A második pont a szabadsággal kapcsolatos, mint ahogy ötvenhat is függetlens g, szabadság jelszóval indult harcba. Ennek lényege, hogy érvényesüljön a népfelség elve. A parlament - amely az MSZMP-nek van alávetve gyakorlatilag és nem a nép akaratát tükrözi - oszlassa fel magát, és írjanak ki demokratikus választásokat olyan szabályok szerint, amelyeket népszavazással kell eldönteni. Szűnjön meg az erőszakszervezetek pártirányítása, oszlassák fel a Munkásőrséget, az Ifjú Gárdát és a Magyar Honvédelmi Szövetséget. Legyen független bíráskodás és a parlamentnek felelős kormány. A harmadik pont a magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos. Azokon a követeléseken kívül, amelyeket a többi párt és mozgalom is magáévá tesz - ezeket nem ismételném -, tehát a kollektív jogok biztosítása, autonómia biztosítása és a falurombolás megszüntetése. Ezenkívül mi azt kívánjuk, hogy olyan helyen, ahol többségben élnek magyarok, például Székelyföldön, valós államisággal rendelkező szövetségi állam alakulhasson, olyan állam, amely nagyon sok országban, még a Szovjetunióban is van a kisebbségek számára. - Mennyiben szép vágyálom ezek közül néhány, mennyiben reális lehetőség például az, hogy a varsói szövetségből lépjen ki Magyarország a jelen körülmények között? - Én úgy tudom, hogy épp most jelentette ki Gorbacsov Romániában, hogy aki ki akar lépni a Varsói Szerződésből, az megteheti. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ez irreális követelés, akkor voltaképp Gorbacsov szavait vonja kétségbe. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|