|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Hogy Krassó György jó megfigyelő és elég élesen látja a politikai helyzetet, azt írásaiból és a rádió kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólásaiból tudom, gondolom, sokan ugyan így vélekednek. - Ezután hallgatónk rátér Krassó Györgynek egy másik beszámolójára, s mint írja: igen érdekes volt és sok tekintetben egyetérthettünk vele - mondja hallgatónk -, de tartalmazott néhány meghökkentő, vagy kifejtetlen és ezért nem egyértelmű kitételt, amelynek bizonyos értelmezése szerintem - írja hallgatónk - politikailag hibás, és helytelen sugalmazást ad az otthoniaknak. Hallgatónk ezután azt javasolja, hogy Krassó György tartson előadást a közeljövőben, amelyben vázolja a politikai nézeteit, és hogy hogyan képzeli el az ellenzék által követendő utat. Hallgatónk azt is hangsúlyozza, hogy ez ne interjú formájában történjék, hanem írásban, hogy egész pontos legyen a gondolatok megfogalmazása. Majd így folytatja hallgatónk: - Ellenzéket írtam idézőjelben, mert Ő többször hangsúlyozta, hogy az ellenzéket voltaképp nem tartja annak, hanem liberális szervezkedésnek. Egyszer röviden megemlítette, hogy azért vélekedik így, mert az ellenzék tárgyal az MSZMP-vel. Majd meg, mivel programjuk nincs megfelelően kidolgozva, ellentmondásokat tartalmaz, satöbbi. Nos, nekem ez a magyarázat nem kielégítő, és ilyen formában egyenesen károsnak tartom. Amennyire én a helyzetet ismerem - a londoni rádióból, nyugati lapok helyzetelemzéseiből, saját megfigyeléseimből, hazai látogatásaimkor - az ellenzék nem elvtelen módon tárgyal a kommunista párttal, hanem a jövő kibontakozása, a hatalomátvétel érdekében. Ebben a vonatkozásban a magyar ellenzék semmivel sem marad el a lengyel Szolidarnoszty politikai módszereitől, amelyet korábban a legtöbb nyugati és egyéb megfigyelő helyesnek tartott, s amelyet gyakorlatban - mint látjuk - eredményesnek bizonyultak. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|