|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Példátlan méretű demonstrációval hívták fel a figyelmet a mezőgazdasági termelést fenyegető csődre, követelték a kormányzattól a vészhelyzet elhárítását a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok: Péter-Pál napján szerte az országban kivonultak a fő közlekedési utakra kombájnjaikkal, szállítójárművekkel, műhelykocsikkal.
Az akciót, amelyet előzetesen bejelentettek, félreérthetetlenül figyelmeztetésnek szánták, hangsúlyozva: nem aratósztrájkról van szó. A megmozdulásra egyébként is a kora reggeli órákban került sor, amikor a gépekkel a harmat fölszáradtáig nem állhatnak be a táblákba. A termelők követelték az új termésű gabonák árainak átlagosan 30 százalékos növelését - ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már februárban indítványozta a kormánynak -, mert a gabonatermelés jövedelmezősége ma kritikán aluli. ,,Inkább most egy órát álljunk sort a betakarítógépekkel, mint később több órát kenyérért Megélhetést a paraszti munkából A népet akarjuk eltartani, nem a bankokat ,, - ilyen feliratok virítottak az arató cséplő gépekre, a teherautókra erősített transzparenseken. S nemcsak a gabonáról, hanem a mezőgazdasági termelés egészéről van szó, tudatták a sokfelé osztogatott röpcédulákon, jelezve, hogy a mezőgazdasági termelés költségei már-már elviselhetetlenek - mértéktelenül emelkednek az ipari árak, mind drágább a műtrágya, a növényvédőszer, a gép -, a gazdaságok nagy részében nem jut pénz a fejlesztésre, s nemcsak a paraszti jövedelem van veszélyben, hanem a megnyugtató belföldi ellátás és az agrárexport is. Baranyában, ahol a gabona területi aránya a legmagasabb (meghaladja a 70 százalékot), s ezért jövedelmezősége meghatározó, rendkívül körültekintően szervezték meg a tűntetést. A hegyes-völgyes tájakon kizárólag olyan helyeken állították fel a gépcsoportokat, ahol messziról belátható útszakaszok vannak, és sem kanyarok, sem bukkanók nem akadályozták a torlaszok korai felismerését. Valemennyi záróponton egy-egy rádióskocsit is elhelyeztek a termelőszövetkezetek, s a folyamatosan szolgáltatott közúti információk révén sikerült elejét venni a torlódásoknak. Az agrárdemonstráció résztvevői nehezményezték az egység hiányát, ugyanis az 58 baranyai tsz közül kilenc - elsősorban a ,,gazdag,, mohács-környéki szövetkezetek - nem vállalták a szolidaritást a többiekkel, s távol maradtak az állami gazdaságok is. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|