|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
A bér tehát valódi költségtényezővé válik, amit éppúgy meg kell fizetni, mint például az anyagot, az energiát. Ebben a bérmechanizmusban nem az alacsony szinten tartott bérekkel lehet nyereséges gazdálkodást folytatni, hanem a teljesítményeket értékelő, honoráló bérszínvonallal, az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség felszámolásával. A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell gyakorolnia. Ez több elemből állhat: az egyik az e téren kialakult bérfeszültségek fokozatos felszámolása, a népgazdaság más ágaihoz képesti elmaradás megszüntetése, a másik a gazdaság egészében bekövetkező bérnövekedés és a költségvetési szervek dolgozóinak bérautomatizmusa közötti összhang megteremtése. Ez az állami költségvetés feladata, ami egyetlen év alatt nem oldható meg. Az idén a kormány az egészségügyben és az oktatásban már hozzákezdett e program megvalósításához, ezt kell folytatnunk és lehetőleg gyorsítanunk a következő években. Végül a bérreform harmadik eleme lehet egy-egy konkrét társadalmi jövedelem beépítése a bérekbe, kompenzáció formájában. Ez attól függ, hogy a költségvetési reform keretében mely állami feladatok megvalósítását célszerű a lakosság közvetlen döntésére, vásárlásaira bízni. Egy naptári fordulónaphoz kötött teljes körű, a kialakult bérarányokat és bérszínvonalat egycsapásra központi állami intézkedésekkel megváltoztató bérreformnak semmilyen realitása nincs - szögezte le a pénzügyminiszter. - Az államháztartási reform egyik nagy területe a társadalmi közkiadások reformja. Ennek keretében világos és határozott funkciómegosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság között. A munkamegosztás végeredménye csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Ugyanakkor, ahol az állam részvétele megmarad a feladatok ellátásában, ott biztosítani kell az állami feladat-finanszírozás garanciáit, értékállandóságát és szakmai megalapozottságát. Ezen a téren is nélkülözhetetlen a szervezetsemleges állami támogatások rendszerének kiépítése, ami azonos állami feladatok ellátásához azonos támogatást nyújt, függetlenül attól, hogy a feladatot állami intézmény, magánvállalkozás, egyesület, társadalmi szerv vagy egyházi, felekezeti intézmény látja el. (foly.köv.)
1989. június 27., kedd 20:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|