|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (36. rész) - Békesi/2.5
|
Az ellentmondások érzékeltetésére néhány példát hozott fel Békesi László. Az adósságállomány növekedésének fékezése és megállítása jövedelem-, tőkekivonást igényel. Ugyanakkor a gazdaság struktúrájának átalakítása, a műszaki fejlesztés gyorsítása tőkefelhalmozást, külföldi tőke bevonását tesz szükségessé. A gazdaság korszerűsítése és az adósságterhek a fogyasztás csökkentését okozhatják, miközben a belső piac erősítése, a vállalkozások élénkítése a belföldi kereslet növelését tenné szükségessé. Egyidejűleg kellene antiinflációs gazdaságpolitikát követni, ugyanakkor csökkenteni a gazdaság veszteségforrásait, az alacsony hatékonyságú termelés támogatását. Következtesen kell fellépnünk a veszteségesen gazdálkodó szervezetekkel szemben, de nem adhatjuk fel a teljes foglalkoztatás céljait sem. Javítanunk kell az államháztartás egyensúlyát, az életszínvonal védelme és a jövő megalapozása érdekében pedig növelni kellene a költségvetés humán kiadásait, ugyanakkor a gazdaság teljesítményeinek növelése érdekében csökkenteni kell az adókat. A példaszerűen kiragadott ellentmondások nem a vállalkozás irreális voltát, csupán nehézségeit illusztrálják. Némi egyszerűsítéssel azt lehet mondani: az államháztartási reform megköveteli és egyben alkalmat ad arra, hogy egyszer s mindenkorra szakítsunk az elmúlt évtizedek voluntarista költségvetési politikájával, ideológiai alapokon nyugvó túlköltekezésével, a gazdaság teljesítményeitől elszakított, azokat tartósan meghaladó állami kötelezettségvállalásokkal. Fokozatosan és következetesen érvényt kell szereznünk annak az alapelvnek, hogy az állam törvények által meghatározott bevételei, adói határozzák meg egy-egy időszak állami kiadásait és nem fordítva: a túlzott állami kötelezettségekhez igazítjuk a jövedelemelvonást, a gazdaság és a lakosság adóterheit. Ennek az alapelvnek a másik oldala, hogy a jövőben adókat csökkenteni csak az állami kiadások csökkentése, illetve az adókedvezmények és preferenciák mérséklése esetén lehet. Ebből következik az is, hogy egy-egy területen az állam akkor növelheti kiadásait, ha más kötelezettségeinél megtakarításokat ér el, vagy a növekvő kiadások fedezetét növekvő adókkal képes megteremteni. Alapkövetelménynek kell tekintenünk, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez addicionális külső erőforrásokra, működőtőkére van szükség. Adósságterheink menedzselése a jövőben is szükségessé teszi külföldi hitelek igénybevételét, ám az államháztartás és a költségvetés hiányának finanszírozására külső erőforrások nem vehetők igénybe. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|