|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnök-választás eredményét. A legtöbb szavazatot - szám szerint 175-öt - Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet. A szavazás során Király Zoltán 28, Pálfi Dénes 36, Szigethy Dezső 41 és Zsigmond Attila 39 voksot kapott. Eke Károlyra és Kovács Jánosra egy-egy képviselő adta szavazatát. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés bizalmát, s hozzátette: elsősorban a Parlament munkájának előkészítésében, illetve az ülésszakok levezetésében kíván segédkezni a jövőben. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- ----------------- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője kapott szót. Nem kötődve szorosan a napirendi pont témájához, az energiaellátás, az energiagazdálkodás helyzetét tekintette át. Rámutatott: az elmúlt húsz évben - egy esetet, az 1985. évit kivéve - sikerült megvalósítani a korlátozás nélküli, folyamatos energiaellátást. Ennek okát a megfelelő energiagazdálkodási politikában látta. Az energiapolitikát ért sajtóbeli bírálatok kapcsán a képviselő kifejtette: a sokat kritizált eocénprogram során például 1988-ban 5,2 millió tonna szenet bányásztak ki, jóval a határköltség alatt. Részletesen szólt a képviselő a jamburgi földgázszállítási kormányegyezményről. Mint elmondta, a földgázszállítások 1989-ben megkezdődnek, 500 millió köbméter mennyiséggel, s 1991-től 2 milliárd köbméter földgáz kontingensen felüli szállítása válik lehetővé. Elmondta, hogy ipari bizottsági képviselőtársaival a közelmúltban megtekintették a tengizi építkezést, s elismerően szólt a látottakról. A kivitelezők jó munkájának eredményeként a helyi építési és szerelési munkák transzferábilisrubel-kitermelési mutatója a tervezettnél jobb. A vitatott kérdés a hitelnyújtás, a beruházás gazdaságossága, mert - mint a képviselő rámutatott - a jelenlegi számítások bizonytalansága miatt a jövőre nézve a gazdaságosságot nehéz, kockázatos megállapítani. A képviselő végezetül kifejtette: a rubel-dollár-forint szorzó változása, illetve a földgáz világpiaci árának alakulása figyelembevételével folyamatosan konzultálni és tárgyalni kell a beruházás gazdasági oldaláról, s adott esetben az egyezményt ennek megfelelően korrigálni kell. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|