Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják. A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta. László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III. törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére, valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.) 1989. június 22., csütörtök 18:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
A vitában felszólaló képviselők több módosító, szövegpontosító javaslatot tettek. A bizottság egyetértett Horváth Jenő budapesti képviselő javaslatával, amelyet a közösség elleni izgatásról szóló paragrafushoz tett. A képviselő indítványozta annak a súlyosabb büntetést kilátásba helyező pontnak az elhagyását, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azt a személyt, aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje ellen gyűlöletre uszít. A testület tagjai állást foglaltak amellett is, hogy a törvény hatályba lépésekor a katonai szolgálat megtagadásának büntette miatt elítéltek büntetésük további végrehajtása és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelemből mentesüljenek. Novák Béla (Pest megye) a BTK gazdasági fejezetének parlamenti tárgyalását is javasolta, mert megítélése szerint az üzérkedés bűncselekményének hatályban tartására nincs szükség, az még napjainkban is gazdasági koncepciós pereket eredményez. A bizottság a képviselő önálló indítványát támogatva azt kérte az Igazságügyi Minisztérium képviselőjétől, hogy a tárca e kérdésben még az idén terjessze a parlament elé a piaci mechanizmus érvényesülését gátló paragrafus módosítását. A bizottság ezután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásban benyújtott tájékoztatóját vitatta meg, amely közölte: a földről szóló törvényhez kapcsolódó minisztertanácsi rendelet kimunkálása során kiderült, hogy két paragrafus végrehajtása nem kívánatos következményekhez vezetne, s ezért javasolta, hogy azokat az Országgyűlés következő ülésszakán módosítsa. Tallóssy Frigyes budapesti képviselő, aki az elmúlt ülésszakon a társadalmi szervezetek kezelésében lévő ingatlanok jelképes összegű átengedését kívánta korlátoztatni, a minisztertől azt a választ kapta, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át a jövőben. A kezelői vagy használati jogokat más jogosultak, vagy az elhelyező hatóság részére a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint engedheti át. A képviselő a levéllel nem mindenben értett egyet, s javasolta, hogy a tervezett módosításokat ne vigyék az ülésszak elé. (folyt.köv.) 1989. június 22., csütörtök 18:42
Vissza »

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (3. rész)
A felszólalást követően e kérdésekről speciális szakismereteket kívánó vita bontakozott ki, amelynek végén a bizottság - tekintettel arra, hogy a törvény július 1-jén már életbe lépne - a legközelebbi ülésszakon sürgősségi tárgyalást kér az illetékes szakbizottság, illetve a terv- és költségvetési bizottság tagjaival egyetértésben. A bizottság ezután a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról tárgyalt. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy a tárca helyzete nemhogy javult volna, inkább romlott. Ez évi igényüket kényszerűen a minimumra csökkentették, s költségvetésük csupán a további működés alapvető feltételeihez elegendő. A vitában szót kérő képviselők a jelentés elutasítása mellett érveltek, s úgy vélekedtek, hogy ez kellő figyelmeztetés lehet a kormány számára. Tallóssy Frigyes szerint a költségvetési ,,tükör,, el nem fogadása értelmetlen lenne, hiszen azon javítani ezzel már nem lehet. A képviselők végül is, minden rosszallásukat félretéve, úgy határoztak, hogy támogatják a jelentést. Az államháztartási reform koncepciójáról, az adóreform működésének tapasztalatairól Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár szólt röviden. A vita jószerivel még ki sem bontakozott, amikor Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar), ismerve a politikai egyeztető tárgyalás eredményét - kérdésesnek vélte, hogy ezeket az előterjesztéseket egyáltalán napirendre tűzze-e a parlament. Filló Pál (Budapest) ezzel összefüggésben javasolta: a háromoldalú tárgyalások résztvevőinek mihamarabb megállapodásra kellene jutniuk abban, hogy a parlament milyen témákban, és azokról milyen rangsorban tárgyaljon a közeljövőben. Horváth Jenő szerint mihamarabb el kell dönteni, hogy mi a jelenlegi parlament szerepe, és meddig működjék. A képviselők nyílt és egyenes választ várnak a kormánytól, mert csak így határozhatják meg a további cselekvésük irányát. Olyan tájékoztatásra van szükségük, amely nem dezinformatív, csak az ilyen információk birtokában dönthetnek felelősségteljesen. Az előterjesztéseket - vélhetően e felszólalások hatására - a bizottság érdemben nem vitatta meg, s mivel a kora délutáni órákra jelentősen megfogyatkozott a testület létszáma, a honvédelemről szóló törvény módosításáról csak június 27-én, az ülésszak kezdete előtt nyilvánít véleményt a bizottság. (MTI) 1989. június 22., csütörtök 18:50
Vissza »