|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Második forduló (20. rész)
|
- másrészről a gazdaságban nehezen elválaszthatóak a kormányzat napi feladatai a stratégiaiaktól, márpedig az Ellenzéki Kerekasztal tagjai nem tartanak igényt a választások előtt kormányzati funkciókra és kormányzati hatalom nélkül nem kívánják magukra venni a gazdasági csőd következményeiért a felelősséget. Az Ellenzéki Kerekasztal mindennek ellenére elfogadta, hogy a gazdaság stratégiai kérdéseiről is folyjanak tárgyalások. Ezt nem egyszerűen kompromisszumként, a békés átmenethez nélkülözhetetlen politikai tárgyalások megkezdése érdekében tette. Elfogadta ezt elsősorban azért, mert tapasztalnia kellett, hogy az MSZMP, illetve kormánya olyan törvényeket terjeszt a Parlament elé és fogadtat el, amelyek a gazdaság intézményrendszerét, hatalmi viszonyait érintik, és kész helyzetet teremtenek a demokratikus választások utáni időszakra. A tulajdonreform jegyében az Országgyűlés utolsó ülésén elfogadott átalakulási törvény lényege az, hogy ingyenesen szétoszthatják a társadalmi vagyon feletti rendelkezési jogokat a vállalati tanácsokat és más vállalati irányító posztokat kézben tartó vezetők között. E folyamatokat éppen a közvetlenül érintettek nem ellenőrizhetik, s nem befolyásolhatják. Az átalakulási törvény nyomán kialakuló tulajdonszerkezet a véglegesség szándékával rögzíti a mai monopóliumokat, a piacellenes és versenyt kizáró vagy torzító összefonódásokat, akadályozza meg a valódi tőkepiac létrejöttét. E törvény mindezeken túlmenően lehetővé teszi az eddig jórészt politikai alapon megszerzett pozíciók gazdasági hatalommá történő átváltoztatását. A kormányzat törvényalkotó kedve készteti arra az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy bekapcsolódjon a gazdaság alapvető intézményeit, a tulajdonviszonyokat érintő törvénytervezetek előkészítésébe. A tét ugyanis nem más a következő hónapokban, minthogy kié lesz a föld, a gyár, s egyáltalán, alkalmas lesz-e az új tulajdonosi rendszer a hatékony jövedelemtermelésre. Tárgyalni e kérdésekről azonban csak akkor érdemes, ha a most kezdődő megbeszélések a gazdaság kérdéseiben, a gazdasági törvényalkotásban is megelőzik a kormányzat parlamenti előterjesztéseit - miként abban az egy héttel ezelőtti megállapodásokban az itt ülő felek már megegyeztek. De elfogadta az Ellenzéki Kerekasztal a gazdasági tárgyalások szükségességét azért is, mert bár a válság következményeiért nem kíván felelősséget vállalni, a következmények mégis elkerülhetetlenül a lakosságra hárulnak, és úgy érezzük: minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az elszegényedést megállítsuk, következményeit enyhítsük. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|