|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Második forduló (19. rész) Az Ellenzéki Kerekasztal megbízásából Pető Iván emelkedett szólásra:
|
- Az Ellenzéki Kerekasztal eredeti szándéka szerint a jelen tárgyalásokon csak a békés átmenet politikai feltételeivel kívánt foglalkozni. Nem azért kívántuk mellőzni a gazdasági témákat, mintha a meglévő rendszert jónak vagy akár csak kisebb-nagyobb korrekciókkal megjavíthatónak tartanánk. Sőt, hisszük: ez a gazdasági rendszer még csak nem is igazán működőképes. A termelőeszközök állami tulajdonán nyugvó gazdaságokban ugyanis a tulajdonviszonyokból szükségszerűen következik a nemtörődöm gazdálkodás és általános pazarlás. Ez valamennyi központosított gazdaságirányítású országban súlyos válsághoz vezetett. Az ok végső soron az, hogy a vállalatok elkényelmesednek, döntéseikben háttérbe szorulnak a józan gazdasági megfontolások. Ráadásul kivételes leleményességgel képesek a közérdekre hivatkozva zsarolni tulajdonosukat, végső soron az állami költségvetést, hanyag gazdálkodásuk következményeinek eltüntetésére. A veszteségek fedezésére felhalmozódott horribilis összegű állami támogatások terhét ebben a rendszerben az egész társadalom viseli. Veszélyben van tehát az állami és a szövetkezeti jellegű tulajdon, mert kezelőik tulajdonosi kontroll nélkül gyakorolnak rendelkezési jogokat. Állandó veszélyben van a magántulajdon is, mert a vagyonát vesztő állam csak minden tulajdon megcsapolásával tudja veszteségét pótolni. Az általános pazarlás nemcsak a gazdaságot ássa alá, de felőrli a közszolgáltatásokat: az oktatást, az egészségügyet és a népjóléti intézményeket is. Az úgynevezett szocialista vívmányok közül ma már csak azok élnek, amelyek a pazarló rendszer müködésének maradékai, vagy pedig egy-egy befolyásos réteget részesítenek előnyben. Azok a nagyszabású kísérletek, amelyek a gazdasági rendszer működési hibáit az állami tulajdon talaján próbálták kiküszöbölni, csak átmeneti és részleges eredményeket vagy még ilyeneket sem hoztak. Az Ellenzéki Kerekasztal mindennek ismerete ellenére azért nem kívánt a gazdaságról tárgyalni, mert: - egyrészről abból indult ki, hogy mindaddig nincsenek biztosítékok az esetleges megállapodások betartására, ameddig a politikai garanciák - részben éppen az itt folyó tárgyalásokon - nem teremtődnek meg; (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|