|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. június 19., hétfő - A többpártrendszerű politikai struktúra kialakulása szükségszerűvé teszi Magyarországon a hatalom megosztását - hangsúlyozta Schmidt Péter államjogász az Országgyűlés független képviselőcsoportjának hétfői ülésén tartott előadásában. Rámutatott: fel kell építeni a parlamentáris rendszert, s ki kell alakítani a hatalom különböző intézményeit. A köztársasági elnöki funkcióról szólva kiemelte, hogy e közjogi méltóságnak a megválasztása nem a lakosság feladata, mert ez ellentétes lenne a parlamentarizmus rendszerével. Az alkotmányozási folyamatról szólva úgy vélte, hogy nem időszerű még az alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök intézményének létrehozása. Ennek az új alkotmány elfogadását követően kell megtörténnie.
Az alkotmánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy az új alaptörvényt az új országgyűlésnek kellene elfogadnia, addig csupán széles körű társadalmi vitának van helye a koncepcióról. Érvként említette meg, hogy az 1985-ben megválasztott mai parlament ugyan legitim, de a politikai struktúrában végbement változások következtében már nem tudja tükrözni a társadalom tényleges erővonalait. A választásokkal kapcsolatban Schmidt Péter elmondta: véleménye szerint átmenetileg a kombinált választójogi rendszer alkalmazása lenne célszerű. Szerinte 50 százalékban lajstromos, 50 százalékban egyéni választókerületi megoldást kellene alkalmazni. Az ülésen részt vevő Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a törvényelőkészítő munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy átmeneti helyzetben vagyunk, ezért már a többpártrendszer kialakulása során szükséges akceptálni az új pártok és szervezetek véleményét. A vitában több képviselő megkérdezte: az új pártok megjelenésével van-e egyáltalán esélyük a következő választásokon az egyéni jelölteknek? Schmidt Péter szerint a következő választásokon mindenképpen van, 10 év múlva azonban nem lesz. Tölgyessy Péter, az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy az arányos választójog alkalmazása nem lenne szerencsés, mert kormányozhatatlanná tenné az országot. A kisebb pártok tisztán listás választások esetén aránytalanul nagy súlyhoz jutnának, mert előfordulhatna, hogy nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Épp ezért szerinte a következő választásokon háromnegyed részben az egyéni választókerületi formát, negyedrészben a listásat kellene alkalmazni. Annál is inkább, mert az első időszakban nagyon fontosnak tűnik a személyiségek jelenléte a Parlamentben, s így az önállóan induló jelölteknek is esélyük lenne. (folyt.köv.)
1989. június 19., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|