|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - osztrák sajtó (2.rész)
|
A beszámolók ismertetik a szertartáson elhangzott gyászbeszédeket, rámutatnak egyes szónokok - elsősorban Rácz Sándor és Orbán Viktor - éles és ,,harcias,, hangvételére, az általuk hangoztatott politikai követelésekre. A Kurier szerint e beszédek arról tanúskodnak, hogy a magyar nép teljesen félelemmentessé vált. A Volksstimme, az osztrák Kommunista Párt lapja viszont úgy véli, hogy egyes beszédek nem szolgálták a nemzeti megbékélést, és a múlt egyoldalú értékelését tükrözték. Bécsi újságok tájékoztatnak arról, hogy a Hősök terén lezajlott rendezvényen ott volt számos magas rangú magyar állami vezető - élükön Németh Miklós kormányfővel -, viszont a pártvezetés hivatalosan nem képviseltette magát. Grósz Károly távolmaradásáról írva a Die Presse arról ír, hogy az MSZMP főtitkára május végén még kizárta Nagy Imre pártbeli rehabilitálását, s hogy Budapesten úgy hírlik: a főtitkár még ebben a hónapban lemond. A Neue Kronen Zeitung tudósítója megemlíti, hogy Grósz Károly elismerte: az okmányok tanulmányozása alapján maga is meg van győződve Nagy Imre ártatlanságáról. Az osztrák újságíró hozzáfűzi: sok magyar keserűen mosolyog ezen a késői megállapításon. A Volksstimme szóváteszi, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nyilvánította nemkívánatosnak a párt hivatalos képviselőinek a szertartáson való részvételét, s ,,kitiltásukkal,, megsértette az általa is hirdetett kiengesztelődés szellemét, manipulálta az emberek százezreinek érzelmeit. A Kurier külön kommentárban is foglalkozott a budapesti esemény egyes nemzetközi vonatkozásaival. A bécsi lap ebben többek között kifejti: a kelet-európai reformmozgalomnak a jobb jövő útjait keresve először szembe kell néznie a tragikus múlttal, s leszámolnia az erről korábban terjesztett hazugságokkal. Ám az új gondolkodásmód e térségben még beleütközik a régi realitásokba, azokba az erőkbe, akik még mindig harcolnak a történelem ellen: lövésekkel a (berlini) falnál, letartóztatásokkal Prágában, földgyalúkkal a falvakban és tankokkal a diákokkal szemben. Nekik is fel kell most ismerniük: a történelem nem törölhető el és az emlékezet nem ismer elévülést - összegzi mondanivalóját az osztrák újság. +++
1989. június 17., szombat 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|