|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A bonni parlament a mai temetésről
|
München, 1989. június 16. (SZER, Világhíradó) - A bonni parlament alsóháza, a Bundestag mai ülésén Gorbacsov szovjet elnök eheti látogatását vitatta meg, és a Kohl kancellár által ismertetett kormánynyilatkozatot a képviselők - úgyszólván kivétel nélkül - jóváhagyták. Ritka egyetértés uralkodott az ülésteremben, nagy sikerként könyvelték el a szovjet vezető útját, és a vele folytatott megbeszéléseket. A kimondottan békés, harmonikus vita során jelentette be a kancellár, hogy még ez évben hivatalos látogatásra Magyarországra utazik. A mai budapesti eseményekről szólva Kohl kijelentette: Nagy Imre és társainak temetése méltóságteljesen zárja le a sztálinizmus egyik szégyenletes szakaszát, történelmi igazságot szolgáltat egy bátor férfinak, és megnyitja az utat a megbékélés felé. A kancelláron kívül még számos nyugatnémet képviselő utalt a budapesti gyászünnepélyre. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter megkésett igazságtételről beszélt, Willy Brandt volt szociáldemokrata kancellár, és a szabaddemokraták vezetője gróf Lambsdorff egybehangzóan arra mutatott rá, hogy Nagy Imre kivégzése az egyik legelvetemültebb politikai gyilkosság volt, és sajnálatuknak adtak kifejezést, hogy nem lehetettek jelen a budapesti szertartáson. Volker Rühe kereszténydemokrata képviselő a mai budapesti eseményeket politikai forradalomnak miősítette, és Genscher külügyminiszterrel egyetértve a magyar kommunista vezetőségnek elismeréssel adózott, amiért Nagy Imréék temetését maga tette lehetővé. Végül Helmut Lippelt a nyugatnémet Zöldek nevében azt mondotta: reméli, hogy népfelkelést soha többé nem fognak katonasággal vérbefojtani Európában. +++
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|