|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - külföldi sajtó - újabb - 1
|
1989. június 15. csütörtök (MTI-Tanjug/EFE/Reuter/Prensa Latina) - A Tanjug jugoszláv hírügynökség Grósz Károly salgótarjáni beszédét ismertetve azt emelte ki, hogy az MSZMP főtitkára a vezető magyar politikusok közül az utolsó, aki elismerte, hogy Nagy Imre és társai ártatlanok voltak. Budapesti megfigyelőkre hivatkozva a hírügynökség megállapította: Grósz ezzel az utolsó pillanatban elkerülte, hogy egy ilyen jelentős kérdésben magára maradjon.
A Tanjug - csakúgy mint a spanyol EFE és a havannai székhelyű Prensa Latina hírügynökség - az MTI-re hivatkozva ismertette a magyar kormány Nagy Imréről kiadott nyilatkozatát. A Prensa Latina ezt a nyilatkozatot és az MSZMP KB közelmúltban kialakított álláspontját úgy értelmezi, hogy megtörtént a kivégzett miniszterelnök politikai rehabilitálása. Az események történelmi hátteréről a Prensa Latina csak annyit írt, hogy Nagy Imrét és társait az ,,1956-os eseményekkel kapcsolatban,, 1958-ban ítélték halálra olyan cselekedetekért, amelyeket akkor ,,ellenforradalminak értékeltek,,. Az APA osztrák hírügynökség az elmúlt napok krónikáját összegezve azt emelte ki, hogy az MSZMP Központi Bizottsága is a szocialista reformpolitika jelképének nevezte Nagy Imrét. Magyarországon az egykori miniszterelnök kivégzését ma törvénytelennek tartják, s az áldozatok újratemetését történelmi és erkölcsi jóvátételként fogják fel - írta az APA. A Reuter brit hírügynökség interjút készített Kopácsi Sándorral, aki a pénteki temetésre tért haza Kanadából. ,,Azért jöttem, mert Magyarország a diktatúra és a demokrácia keresztútjához érkezett,, - mondta Budapest egykori rendőrfőkapitánya, akit a Nagy Imre perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Kopácsi azt a reményét hangsúlyozta, hogy Magyarországon nincs többé lehetőség az elnyomáshoz való visszatérésre. A most hazalátogatók közül az AP amerikai hírügynökség Király Bélának azt a csütörtöki kijelentését idézte, meely szerint az 1956 őszén létrejött Nemzetőrség parancsnoka még most is nehezen akarja elhinni, hogy ,,az ő múltjával,, 33 év után ismét Budapesten lehet. A lengyel televízió szerdán este dokumentumműsort sugárzott az 1956-os magyar eseményekről. A műsor elsősorban Nagy Imre életútját mutatta be, a néhai miniszterelnök politikai és emberi nagyságát emelte ki, s a kelet-európai reformok korai előfutárának, a nemzetközi körülmények áldozatának minősítette őt.(folyt)
1989. június 15., csütörtök 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|