|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Huszonöt éve börtönben (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-Panoráma)
Negyedszázada van börtönben napjaink minden bizonnyal legrégebben elítélt politikusa, Nelson Mandela, aki fogságában az afrikai népek apartheid-ellenes szabadságharcának élő jelképévé vált. Mandelát és hét társát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőit 1964. június 12-én ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. A pretoriai rezsim ,,szabotázs és forradalmi összeesküvés,, címén emelt vádat a betiltott apartheid-ellenes mozgalom élcsapata ellen. Mandela, a szervezet fegyveres szárnyának alapítója - aki ekkor egyébként már két éve letartóztatásban volt - a tárgyaláson kijelentette: ,,Nem tagadom, hogy szabotázsokat szerveztem. De ezt nem a pusztítás kedvéért tettem, s nem is azért, mintha kedvelném az erőszakot. Mindent hideg fejjel tettem, válaszként arra a politikai helyzetre, amely hosszú évek zsarnoksága, népem kizsákmányolása és elnyomása következtében alakult ki,,. A politikust, aki a jövvő hónapban tölti be 71. évét, börtönőrei hosszú évekig a legszigorúbb elszigeteltségben tartották. Betegsége kapcsán, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyomására 1988-ban a szigorított Pollsmoor börtönből előbb rabkórházba, majd egy neves klinikára szállították, s állapota javulása óta egy villában él - természetesen továbbra is szigorú őrizetben, de már emberi körülmények között. Az utóbbi években a pretoriai hatóságok többször szabadon engedték volna, azzal a feltétellel, ha kinyilatkoztatja, hogy elutasítja az erőszak alkalmazását a politikában. Ezt nem fogadta el, azzal az érvvel, hogy a pretoriai rendszernek kellene inkább ilyen nyilatkozatot tenni. Politikai megfigyelők szerint azonban hamarosan mégis kiszabadul, mégpedig minden feltétel nélkül: Pieter Botha elnök valószínű utódja, Frederik de Klerk a szeptember 6-i választások után, s még karácsony előtt szabadlábra helyezi - hogy ,,szalonképesebbé,, tegye rendszerét. Az idős politikus szabadulásával különleges helyzetbe kerül, hiszen személyében tulajdonképpen három emberről van szó: a magánemberről, a politikusról és a negyedszázados mítoszról. A magánember továbbra is súlyos beteg, előrehaladott kora miatt a börtönben szerzett tuberkulózisból soha nem tudják tökéletesen kigyógyítani. Felesége, Winnie, aki 25 éve várja, s közben maga is az apartheid-ellenes mozgalom egyik vezetőjévé és jelképévé vált, az év elején komoly politikai botrányba keveredett. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|