|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A közös európai ház és a Fal (1.)
|
1989. június 5. (MTI-PRESS) - Amióta felépült, kavarog körülötte a vihar. A Berlint kettéválasztó Falról van szó, amelyet nyugatnémet provokációkra hivatkozva közel 28 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án emeltek. Akkor úgy mondták, hogy ,,ideiglenesen korlátozzák az átmenőforgalmat,,. A berlini Fal ma 160 km hosszú, négy méter magas betonkolosszus, amely teljesen körülveszi Nyugat-Berlint.
A Fal körüli legújabb szóváltást George Bush amerikai elnök robbantotta ki. A múlt szerdán Mainzban mondott beszédében egyszerűen csak ,,a kommunizmus kudarca emlékművének,, nevezte a létesítményt és kijelentette: a Falnak pusztulnia kell. Az Egyesült Államok elnöke Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek a ,,közös európai házról,, kifejtett gondolatait fűzte tovább: nem lehet igazi otthon az, ahol az emberek nem mozoghatnak szabadon; Európának a szabad nemzetek demokratikus otthonává kell lennie. Az NDK televíziójának egyik kommentátora ,,pimasznak,, minősítette George Bush beszédének hangnemét. Pénteken pedig a berlini lapokban megjelent az NDK Külügyminisztériumának nyilatkozata: az NDK nyugat-berlini államhatárával kapcsolatban kifejtett vélemény aligha segíti elő az enyhülést. Bush elnök be óhajt avatkozni azz NDK belügyeibe, s kijelentései ellentétben vannak a Helsinki Záróokmánnyal, amely kimondja a határok sérthetetlenségének elvét - hangzott az állásfoglalás. A Junge Welt című ifjúsági lap még tovább ment: Bush ,,szellemi agressziót,, követett el a beszéddel, s nyílt támadást intézett a háború utáni Európa területi rendje ellen. Bush elnök a Berlini Falban fedezte fel a saját siratófalát - írta az újság. Az NDK most elhangzott állásfoglalásainak előzményéhez tartozik, hogy Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke nemrég kijelentette, hogy a Fal akár még száz évig is állhat az antikapitalizmus védőfalaként. A változó világban a falak is megváltozott értelmet kapnak. A ,,közös európai ház,, Gorbacsov által említett ideáját Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter az ,,emberi dimenziókkal,, foglalkozó párizsi értekezleten - amelyre ugyancsak a Helsinki Záróokmány nyomán kerülhetett sor - pénteken ezzel egészítette ki: ,,felvirradóban egy osztatlan, falak és szögesdrótok nélküli kontinens korszaka... Sevardnadzének (a szovjet külügyminiszternek) igaza van: a vasfüggöny széthullóban van,,. (folyt.)
1989. június 5., hétfő 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A közös európai ház és a Fal (2.)
|
A sors és a változások iróniája, hogy a Berlini Fal, amely nem is olyan régen még a kelet-nyugati szembenállás szimbóluma volt, s körülötte a hangulat érzékeny barométerként jelezte e szembenállás fokát, mára inkább csak a hidegháború korszakának ritkaságszámba menő maradványa. A nyugat-berliniek szinte hozzászoktak, a turisták látványosságként szemlélik, néhány ügyes helyi üzletember a Falból él, művészek és dilettánsok raja pedig színpompás falfestményekkel rajzolja, vési tele a betonkígy ót. Kétségtelen hogy a Fal - ha már nem is a szembenállás szimbóluma - mind a mai napig Európa megosztottságának hovatovább anakronisztikus jelképe. A kontinenst még ma is kettéosztó sokféle korlát, akadály nem csekély része kezd már leomlani - hogy csak idehaza maradjunk: a drótakadályok és a műszaki zár felszámolása nem veszélyezteti a magyar szuverenitást, az államhatárt. Az más kérdés, hogy a németek számára a berlini Fal több ennél: az ország és a nemzet megosztottságának egyelőre szilárdan álló jelképe is. Nem titok, hogy a Falnál mindmáig halnak meg emberek, s nem kevesen osztják Bush elnök most megfogalmazott véleményét, miszerint ,,brutális fal elszakítja a szomszé dot a szomszédtól, a testvért a testvértől,,. A Bild című nyugatnémet újság pénteken tette közzé annak a közvéleménykutatásnak az eredményét, hogy óhajtják-e a nyugatnémetek az újraegyesítést: 80 százalékuk igen, de csak 13 százalék hisz benne... Diplomaták, megfigyelők sem a Fallal, sem a német kérdéssel kapcsolatban nem derűlátóak. A Fal kérdése ,,egyelőre nincs napirenden,, jelentette ki Párizsban a szovjet külügyminiszter. A háború utáni elrendezés szerint ugyanis Berlin fölött mindmáig a nyugati szövetséges hatalmak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) és a Szovjetunió gyakorolja a legfőbb hatalmat. Így tehát valószínű, hogy még a Fal ügyét sem sikerül rendezni addig amíg a négy hatalom nem zárja le a második világháború fejezetét. +++ Fodor György MTI-Press
1989. június 5., hétfő 13:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|