 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMP KB üléséről (1. rész)
|
1989. május 30., kedd - Nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről kedden a KB székházában. Major László, a párt szóvivője emlékeztetett arra, hogy a testület napirendjén az új agrárpolitikai koncepció kidolgozása, valamint a párt legfelsőbb fórumának összehívása szerepelt. A külfönfélék között megtárgyalták az Ellenzéki Kerekasztal által kezdeményezett új javaslatokat, a Nagy Imre és társai temetésével összefüggő kérdéseket, s döntöttek személyi ügyekben is.
Ezután a Központi Bizottság szakértői vették át a szót. Először
Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője röviden
ismertette az agrárpolitikai koncepcióról kialakult vita
tanulságait. Hangsúlyozta: a koncepció leglényegesebb vonása - és
ebben tér el a korábbiaktól -, hogy a mezőgazdaságnak és az
élelmiszeriparnak is igazodnia kell a gazdaság egésze előtt álló
követelményekhez. Ennek érdekében szükség van a piaci viszonyok, a
többszektorúság megteremtésére. Fontos, hogy a nagy- és kisüzem, a
szocialista szektor és a magánvállalkozás azonos feltételek mellett
gazdálkodhasson. Verseny- és esélyegyenlőséget kell biztosítani
számukra, s ebben az érvényesüljön, aki jobban tud igazodni a piaci
követelményekhez. A KB állásfoglalása szerint kiépült szervezetük és
jól bevált gyakorlatuk alapján továbbra is a nagyüzemeknek - a
szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak - lesz meghatározó
szerepük. Mindezek mellett minden bizonnyal növekszik a
magángazdálkodás, a magánvállalkozás részaránya is.
Kovács Imre szólt arról is, hogy a mezőgazdaságban érintett és
érdekelt KB-tagok, a meghívott vendégek élesen kifogásolták azt a
gyakorlatot, hogy az élelmiszertermelésben a közgazdasági feltételek
nem igazodnak eléggé az ágazat sajátosságaihoz. A testület
elismerte, hogy valóban nehéz helyzetben van az ágazat, azonban az
MSZMP-nek nem célja, s ma már nincs is lehetősége, hogy konkrét
gazdálkodási kérdésekkel foglalkozzon. Ez az állami szervek
feladata. Ezért az ülésen olyan agrárpolitikai koncepciót fogadtak
el, amely elvi kérdésekben foglal állást, a politikai célrendszert
határozza meg, s felkérik a kormányt, hogy a KB állásfoglalása
alapján mielőbbi konkrét programot dolgozzon ki, intézkedjen az
ágazatot feszítő gondok ügyében. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|