|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Újra kultuszminisztérium? - A cenzúra maradványait is megszüntetik - Glatz Ferenc Kapovárott (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Az oktatásügy átfogó reformjának haladéktalan szükségességét hangoztatta hétfőn Kaposvárott Glatz Ferenc művelődési miniszter, aki e minőségben első vidéki munkalátogatására érkezett Somogy megyébe. A helyi körülményekkel ismerkedve - a megyei tanács és több oktatási intézmény vezetőivel folytatott tanácskozás során - bevallottan ötleteket, javaslatokat is gyűjtött a kialakulóban lévő új koncepcióhoz, amelyet még ez év őszén a Parlament elé szeretne terjeszteni.
A miniszter által felvázolt változtatások a minisztérium jellegét és munkastílusát is alapvetően érintik. A művelődésügy szoros állami irányítása és ellenőrzése helyett olyan szervezetre van szükség, amely a kultúra - tágabb értelemben az egész humán szféra - menedzselésére alkalmas. Az elképzelés szerinti kultuszminisztérium az oktatás és közművelődés mellett a magyarországi nemzetiségek, a határainkon túli magyar kisebbségek, az egyházügy, a sport és számos más terület állami koordinálását, képviseletét is ellátná. Ezen elgondolások jegyében rövid időn belül megszüntetik a közvetlen minisztériumi ellenőrzést és a cenzura maradványait is mindenfajta kiadói tevékenységben. Határozottan növelni kívánják az oktatási intézmények autonómiáját - ezen belül az igazgatók önállóságát -, amely szabadabb teret nyit az anyagi eszközökkel való gazdálkodásnak, s mintegy versenyhelyzetet teremt az emberi tényezők, a szellemi energiák hatékonyabb hasznosításához. Glatz Ferenc elmondta, hogy az oktatásügyre fordított évi nyolcvanmilliárd forint rendkívül rosszul hasznosul, egyebek közt azért, mert az állami ,,atyáskodás,,, és az ezzel járó közvetlen beavatkozások leszoktatták az intézményi vezetőket az önálló megoldások kereséséről. Így azok a lehetőségek is kihasználatlanul maradnak, amelyekkel apró lépésenként, de folyamatosan javítani lehetne az intézmények és a dolgozók anyagi körülményeit. Ami az egész tárca gazdálkodását illeti, felvetődött a Magyar Kulturbank Részvénytársaság megalapításának gondolata. Ez a pénzintézet kezelhetné a művelődésügy átmenetileg szabad pénzeszközeit, emellett jövedelmező kulturális vállalkozásokkal - például aukciók lebonyolításával, idegenforgalmi műsorszervezéssel - jövedelmet ,,termelhetne,, bizonyos céltámogatási alapok képzéséhez. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|