|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós tárgyalásai - 1. folyt.
|
Úgy gondolom Németh Miklós ennek ellenére sem jött el üres kézzel Prágából. Sikerült elérnie, hogy közös bizottság felülvizsgálja a terveket. Mint tudjuk a csehszlovákok eddig minden újratárgyalás lehetőségétől mereven elzárkóztak. Most, ha más nevet adtak is a gyereknek, mégiscsak asztalhoz ülnek. Kezdetnek ez is valami, és az is, hogy a legfenyegetőbb mondatot a Rude Pravo kihagyta abból a cikkből, amelyet a pozsonyi Pravdától vett át, nem beszél azonnali kenyértörésről. Másrészről a magyar tárgyalófél helyzete nem annyira kilátástalan Prágával szemben, mint az első pillantásra tűnik. Ha Budapesten elhatározzák, hogy a nagymarosi tározót pedig nem építik meg, akkor Csehszlovákiának ehhez a döntéshez - ha fogcsikorgatva is -, de igazodnia kell. Kártalanítást persze követelhet. Ha azonban az meghaladja a méltányos összeget, az ügy nemzetközi bírósághoz kerül. Itt évekig várhatnak a döntésre. Ez nem érdeke Prágának. Ausztriában ugyanakkor politikai és gazdasági problémának tekintik az ügyet, így is kezelik. Maradjon meg a jó viszony Magyarországgal, amelyen egyébként elég sokat keresnek az osztrákok, az érintett vállalatok pedig kapjanak kártalanítást. Ezzel a háttérrel fel a közös a Világkiállításra. Ez a pragmatikus felfogás kétségtelenül kedvező számunkra még akkor is, ha az osztrákokat méltán nyomhatná a rossz lelkiismeret, sokan és sokszor figyelmeztették őket a vízlépcsőrendszer anyagi támogatásának erkölcstelen voltára. És még valami: Németh Miklósnak tudnia kell, hogy ezeket a számára csöppet sem kellemes utazásokat Kádár Jánosnak és Grósz Károlynak köszönheti. Az egyik meghozta a katasztrófális döntést, a másik folytatta, sőt meggyorsította annak megvalósítását. +++
1989. május 26., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|